Időarányos érték megállapítása a közbeszerzési kötelezettség vonatkozásában

Kérdés: A törvény egyes fejezetei, illetve részei szerinti nemzeti értékhatárok fennállásának időponti elkülönítésével (március 31. és április 1.) az egyes időtartamokra időarányos értékmegállapítás vonatkozik-e a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az év közben változó közbeszerzési értékhatárok ésa becsült érték meghatározásának kapcsolatára utal. Tekintettel arra, hogy atörvénymódosítás nem tér ki erre a kérdésre, így például a közbeszerzési tervkészítésekor mindig a hatályos szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett – kiírt – eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettsége tekintetében azeredménytelenségnek nincs olyan hatása, hogy két vagy több eredményteleneljárás esetén az megszűnne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérőnekvalamely beszerzésre közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy, a Közbeszerzések Tanácsa viszonylag újajánlására, az üzletrész-átruházás útján megvalósított beszerzések Kbt. hatályaalá tartozásának megítéléséről szóló 1/2008. (K. É. 40. szám, 2008. április 4.)számú ajánlására vonatkozik. Az ajánlás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetlen megállapodás ügyvéddel tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Lehet-e közvetlenül szerződést kötni ügyvédi irodával, egyéni ügyvéddel közbeszerzési tanácsadói tevékenységre, vagy ebben az esetben is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési tanácsadói tevékenységre akkor lehetközbeszerzésen kívül szerződést kötni, ha a szerződés értéke nem éri el anemzeti eljárásrendben a szolgáltatások megrendelésére előírt értékhatárt, azaza 25 millió forintot. Ez tehát független attól, hogy ügyvédi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Őstermelők, mint ajánlatkérők

Kérdés: Településünkön sok őstermelő nyert pályázatot állattartó telepek korszerűsítésére és gépbeszerzésre. Az építési beruházások és gépbeszerzések értéke eléri a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-ában feltüntetett értékhatárokat, valamint a beruházás/beszerzés több mint 75 százalékban állami/uniós forrásból valósul meg, azonban az őstermelő nem szerepel a törvény 22. §-ában. Kérdésem, hogy az őstermelők ez esetben ajánlatkérőknek számítanak-e, illetve a beszerzések közbeszerzés-kötelesek-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához egyrészt a Kbt. 22. §-ának (2)bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni, másrészt releváns lehet akonkrét támogatási összeg is, amelyet a kérdés nem tartalmaz. A rendelkezésekértelmében ugyanis 15 millió forintos építési beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Versenyhivatali felmentés a Kbt. alkalmazása alól

Kérdés: Autóbuszt üzemeltető társaságként közszolgáltató ajánlatkérők vagyunk. Az a kérdésünk, hogy a versenytársainkra tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal adhat-e felmentést nekünk a közbeszerzési törvény alkalmazása alól?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltató ágazatokat és a rájuk vonatkozóközbeszerzési rendelkezéseket a 2004/17/EK irányelv határozza meg. Az irányelvszerint a közlekedési ágazatban tevékenykedő ajánlatkérőknek az általuknyújtott közszolgáltatásra tekintettel közbeszerzési kötelezettségük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás alakulása előre nem látható fajtájú szolgáltatások beszerzése esetén

Kérdés: Hogyan alakul az egybeszámítási szabályok alkalmazása akkor, ha nem látható előre, hogy egy adott időszakban milyen szolgáltatásokat kell megrendelni? Mi a megoldás a probléma kezelésére például akkor, ha az előző évhez képest egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos igények eltérően alakulnak?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabály alkalmazása során – tekintettel aközbeszerzési terv elkészítési kötelezettségére – az ajánlatkérőnekrendelkeznie kell az egész éves beszerzésre vonatkozó elképzeléssel. Amennyibenaz év során változik a helyzet, a közbeszerzési terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállásból az feltételezhető, hogy az eredetilegkötött közbeszerzési szerződést a kisajátítási nehézségek miatt későbbmódosítani kellett, a jelzett három ingatlan előtti út- és járdaszakasz"kikerült" a szerződésből, és a módosított szerződés 2003-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címke:

Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén

Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a konkrét esetben arról van szó, hogy vanegy határozatlan időre szóló üzemeltetési szerződés, amelynek keretébenegyébként közbeszerzési értékhatárt meghaladó szolgáltatást vesz igénybe aközbeszerzési ajánlatkérő (iskola). A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
9
10
11
12