910 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?

Kérdés: A kkv-k érdekében hozott kötelező részajánlat-tételi lehetőség biztosítása ugye nem azt jelenti, hogy minden egyes beszerzendő termékre külön-külön lehetőséget kell adni tételenként pályázni, hanem elegendő, ha az egy csoportba sorolt tételek csoportonként külön pályázhatóak?

Kérdés: Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?

Kérdés: Hol, illetve mikor jelenik meg az új Kbt. egységbe foglalva, illetve hol tölthető le a neten?

Kérdés: Újonnan alakuló (építőipari kivitelező) cég 10 M Ft jegyzett tőkével, 30-40 fő fizikai dolgozóval, milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázatokon, ha nincs előző évekről referenciája, mérlege, létszáma?

Kérdés: A Kbt. 4. § 19. pontja a közösségi célokat szolgáló beruházás fogalma. A fogalom értelmezése során mi tekintendő közösségi célnak?

Kérdés: Ha az önkormányzat venni akar egy 300 M Ft értékű ingatlant, az nem közbeszerzés-köteles az új szabályok szerint, mert a kivételek között van az ingatlan, ugye?

Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?

Kérdés: A közbeszerzési pályázaton elnyert vevőinktől az újabb pályázat elkészítéséhez referenciaigazolást kérünk. Meglepetésünkre az egyik ajánlatkérő, ahová 8 hónapja beszállítunk, a referenciát a beszállított áruk mintegy 1 százalékáért hajlandó kiadni. Törvényesen teszi-e mindezt, illetve ha igen, hol találok erre utaló szabályozást?