Többes alvállalkozás egy eljárásban

Kérdés: A Kbt. 70. §-a egyértelműen fogalmaz arról, hogy egy eljáráson belül egy adott cég nem lehet ajánlattevő és egy másik cég alvállalkozója egyszerre. Mi a helyzet azonban akkor, ha az adott cég két másik cég alvállalkozójaként jelentkezik az eljárásban? Tehát X cég 10 százalék feletti alvállalkozója Y cégnek és Z cégnek is, egy adott eljárásban. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény hivatkozott 70. §-a nem tiltja, hogyugyanaz a cég több ajánlattevő alvállalkozójaként is megjelenjen egy adottközbeszerzési eljárásban. Az alvállalkozói közreműködés mértéke semkorlátozott, azaz lehet 10 százalék feletti vagy alatti mértékű....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Koncesszió és közbeszerzés

Kérdés: A koncessziós törvény és a közbeszerzési törvény viszonyával kapcsolatos a kérdésünk, például ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában. Néhány önkormányzat saját tulajdonában lévő víziközmű kft.-t működtet. További önkormányzatokkal társul, és egyrészt fejlesztést, másrészt bővítést valósít meg a hálózatra uniós támogatásból. A fejlesztést, bővítést követően a társulás továbbra is közvetlenül a kft.-t kívánja megbízni az ivóvíz-szolgáltatással. Szükséges-e ebben az esetben közbeszerzési eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem áll módunkban egyértelmű választ adni. Ahhozugyanis, hogy el lehessen dönteni, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni atárgyban, pontosabban meg kell határozni, ki az ajánlatkérő, mire, azaz milyenszolgáltatásra kíván szerződést kötni, továbbá szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény nem tartalmaz a kérdés szerintirendelkezést. Feltehetően a Btk.-ba a közelmúltban (2005. szeptember 1-jeihatállyal) beemelt, szankcionált cselekményekre gondol a kérdező, amelybüntetendő cselekmények egyaránt megvalósíthatók nemcsak közbeszerzési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Alkalmasság hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört a 224/2004. kormányrendelet tartalmazza.A rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a településiönkormányzatnak a települési szilárd, illetve folyékony hulladékkal kapcsolatoshelyi hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a közszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzések védett foglalkoztatóknak

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényben szerepelnek védett foglalkoztatók részére fenntartott beszerzések. Melyek ezek, és mely foglalkoztatók minősülnek ilyen foglalkoztatóknak?
Részlet a válaszából: […] A Mód. Kbt. valóban beiktatta a törvénybe a védettfoglalkoztatók számára fenntartott közbeszerzések kategóriáját, azonban az arravonatkozó rendelkezések [Kbt. 17/A. §-ának (1)–(4) bekezdései] csak 2007.január 1-jétől lépnek majd életbe. A vonatkozó – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Pályázat határidejének többszöri meghosszabbíthatósága a Kbt. 56. §-a alapján

Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] A törvény szó szerinti értelmezése valóban arra akövetkeztetésre juttathatja az automatikus alkalmazót, hogy tekintettel atörvény 56. §-ában megfogalmazott 75. § (1) bekezdés alkalmazásának tiltására -mivel ebben a bekezdésben szerepel az egyszeri módosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2)bekezdése adja meg. Eszerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében -ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő neve nem minősülhetüzleti titoknak, így az ajánlatkérőnek jogában áll közölni azt a többiajánlattevővel. Akár a tájékoztató levélen az összes érintett ajánlattevő nevétis megjelenítheti, mindez nem ütközik a törvény alapelveibe.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Esélyegyenlőség sérelmének értelmezése

Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben az esélyegyenlőség éppen azért nemsérül, mert az újonnan alakult cégeket így nem zárja ki a törvény eleve aversenyből. Az természetesen kérdéseket vethet fel, hogy a komoly alkalmasságikövetelményeknek való megfelelést nem lazítja-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Becsült érték meghatározása hosszú távra tervezett szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződéseknél

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdés lényege a hosszú távú -szolgáltatás tárgyú – szerződés, egyéb támpontot nem kaptunk, véleményünkszerint a Kbt. következő rendelkezéseit kell figyelembe venni a kérdéseldöntésekor.A törvény 37. § (1) bekezdésének a) és b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
1
66
67
68
91