914 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)

Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában levő közétkeztetési intézménynek szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából? (Az intézmény étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken – esküvő, névnap, bál stb.).

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?

Kérdés: A vételi jog átengedésének ellenértéke beszámítandó-e a becsült értékbe?

Kérdés: Egyfordulós tárgyalást lehet-e két alkalommal megtartani, ha az időben elhúzódik?

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?