Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2005. évi módosítását követően – 2005. évi LXXXIII.törvény – a 320. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezésekettartalmazza.A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3)bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyvédek tanácsadóként a közbeszerzésben

Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 380. §-ának (1)–(4) bekezdéseiszerint a törvény alapján közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására aTanács által vezetett névjegyzékben szereplő közbeszerzési tanácsadókjogosultak.A hivatalos közbeszerzési tanácsadók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] Igen, a meglátás helyes, valóban nincs lehetőség azeredetileg megnevezett ajánlattevő cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén

Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásának kulcsa a Közbeszerzések Tanácsa1/2006. (K.É. 41.) számú ajánlása az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozókszerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggésben, amely ajánlás akövetkezőképpen fogalmaz az alkalmasság igazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Tájékoztatási kötelezettség korlátjai

Kérdés: Milyen körben adhat az ajánlatkérő az ajánlattevőknek tájékoztatást? Korlátozza-e ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdező itt feltehetően a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítőtájékoztatásra gondol.Eszerint az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében– az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatbanírásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésteljesítés feltételhez kötésének jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amelyben az ajánlatkérő a szerződés teljesítését szociális feltételekhez köti? (Korábban ilyen kiírással nem találkoztunk.)
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2006. január 15-éig a szerződés teljesítése nemvolt feltételhez köthető. Ettől az időponttól azonban a közbeszerzési törvénylehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhassa,miszerint a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Piackutatás a közbeszerzésben

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban a Kbt. 10. §-ában meghatározottösszeférhetetlenségi szabályok miatt releváns. A 10. § (6) bekezdése értelmében nem minősül az említettparagrafus alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevontszemélynek (szervezetnek) az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen általános, ezért nehezen értelmezhető.A közbeszerzési törvény nem tesz különbséget tevékenységfajták között azegybeszámítási szabályok alkalmazásakor, hanem közbeszerzési tárgyak közöttkülönböztet. A tevékenység önmagában gyakorlatilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:  

Díszletgyártás minősítése

Kérdés: Színházi díszlet gyártása minek minősül? Árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] Attól függően értelmezhetjük a kérdést – véleményünk szerint–, hogy mi okból történik a díszlet létrehozása.Árubeszerzésesetében a Kbt. 24. §-a az irányadó, amely szerint az árubeszerzés olyanvisszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény valóban nem teszi kötelezővé amódosított ajánlatok nyilvános bontását, azonban a gyakorlatban a végső ajánlatbontása nyilvánosan szokott történni. Ez azonban nem jelenti azt, hogyajánlatkérő bármit megtehet, hiszen köti a törvény 128. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
65
66
67
…
92