Kapacitást nyújtó személlyel kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Kisvállalkozásunk közbeszerzési pályázatot nyújtott be a közelmúltban, melyben nyilatkoztunk arról, hogy kapacitást nyújtó személyre (felelős műszaki vezető) fogunk a projekt megvalósítása során támaszkodni. Az ajánlatkérő a pályázat első szakaszában hiánypótlásra szólított fel minket, miszerint pótlólag meg kell küldenünk ennek a személynek ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy közjegyzői tanúsítványt. A megbízási szerződéssel, magánszemélyként bevont egyéntől jogosan követeli meg az ajánlatkérő az aláírásmintát vagy a közjegyzői tanúsítványt? A felelős műszaki vezetőként közreműködő személyt, ha kapacitást nyújtó szervezetként támaszkodunk rá, nevesített alvállalkozóként is szerepeltetnünk kell pályázati anyagunkban, vagy elegendő 10 százalék alatti, nevesített alvállalkozóként megjelölnünk? Jogosan kér tőlünk szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást is tartalmazó okiratot az ajánlatkérő nevezett személyre vonatkozóan a pályázat ezen szakaszában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ebben az esetben kérhető, hiszen a kapacitást biztosító szervezet saját jogon szerepel az ajánlatban, tehát függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy jogi személyről van szó, segít az alkalmasságban megfelelni. Ebben az esetben a kapacitást biztosító...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 12.

Közbeszerzési kötelezettség uniós támogatás felhasználása esetén

Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is, míg az őstermelőre egyértelműen nem vonatkozott a korábbi szabályozás sem. A mezőgazdasági őstermelő nem egyéni vállalkozó, magánszemély, amelyre a korábbiakban sem utalt a Kbt.Az új szabályozás csak és kizárólag szervezetekre érti a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 13.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tényleges tulajdonossal kapcsolatos értelmezési környezet nem változott az új Kbt. hatálya alatt sem. Bár a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ára történő visszahivatkozás nem teljes, a tényleges tulajdonos megnevezése csak a legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély által adott referencia elfogadása közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytatunk, ilyen tárgyú közbeszerzési eljárásokban indulunk. Megrendelőink esetenként magánszemélyek. Adhatnak-e referencianyilatkozatot, illetve magánszemély megrendelő felé történt szerződésteljesítést milyen formában tudunk referenciaként benyújtani az ajánlatkérő számára? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy magánszemély részére végzett tevékenységet jelöljünk meg referenciaként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor az általa kiadott igazolással igazolható a referencia. Ebbe a csoportba tartozik, véleményünk szerint az az eset, ha a referenciát adó magánszemély.A magánszemély által kiállított referencianyilatkozatnak ugyanazokat az adatokat kell tartalmazni, mint a szervezet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéses tájékoztató az 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalásról (2014. 07. 22.) az alábbiak szerint fogalmaz."A Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címke:

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;– a Kbt. 56. § (1) bekezdés c) pontja esetén magánszemély részéről hatósági erkölcsi bizonyítványt, cég esetében a kizáró ok hiányát a céginformációs szolgálattól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségbiztosítási juttatás közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Költségvetési intézmény tekintetében az önkéntes egészségpénztári juttatás beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e? Ha igen, akkor hogyan orvosolható, oldható meg az a probléma, hogy az intézmény egyes dolgozói különböző egészségpénztáraknál regisztráltak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– legfeljebb 75 ezer forint támogatás – c) pont, ca)-cc) alpontok.A (3) bekezdés b) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból az önkéntes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az 5. § vállalkozások közötti kapcsolatról beszél, míg az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozások nem vállalkozás vagy magánszemély tulajdonában vannak. Tehát az önkormányzat más vállalkozásával nem szükséges a munkavállalói és árbevételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 21.

Magánszemély szakember igazolásai építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)
Részlet az állásfoglalásából: […]  Feltehetően a szakember az 55. § (6) bekezdés a) pontja alkalmazásábankerül bevonásra. Az alkalmasságot a kormányrendelet 55. §-ának (5) bekezdésealapján személy is igazolhatja. A rendelkezés értelmében az előírt alkalmasságikövetelményeknek az ajánlattevők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
3
4
5
…
7