Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Kiviteli tervek szerzői jogi védelme

Kérdés: Útépítési munkák kiviteli terveinek elkészítése szerzői jogokkal bír-e?
Részlet a válaszából: […] A szerzői jogitörvény rendelkezései szerint igen.Az 1999. éviLXXVI. tv. 1. §-ának (1) bekezdése kimondja, miszerint a törvény védi azirodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.A (2) bekezdésértelmében szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseket aKbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai tartalmazzák. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlatifelhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevőa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

A Kbt. V. fejezetének alkalmazása alóli kivételek

Kérdés: Mely esetekben nem kell alkalmazni a Kbt. V. fejezete szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. V. fejezete a vízügyi, az energia-, a közlekedési ésa postai ágazatokban működő egyes ajánlatkérőkre vonatkozó különösközbeszerzési eljárásokat szabályozza, azzal, hogy bizonyos beszerzéseknél azemlített fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Így a Kbt. 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] Hatályos szabályozásunk alapján ez jelenleg azt jelenti,hogy az alábbi esetekben az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükségesalkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet(szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Hivatkozás más szervezet erőforrásaira részvételi szakaszban

Kérdés: Részvételi szakaszban az alkalmasság igazolásánál be lehet-e mutatni más szervezet erőforrásait, vagy csak a jelentkező és 10 százalék feletti alvállalkozója adottságait lehet bemutatni?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos eljárások első szakaszában, azaz a részvételiszakaszban történik az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálata. Az alkalmasságikritériumokra a Kbt. 66-69. §-ait kell alkalmazni. Erre tekintettel, amennyibenaz ajánlattevő más szervezet erőforrására kíván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

"Más szervezet" nyilatkozatára vonatkozó ajánlatkérői tartalmi és formai feltételek bekérése

Kérdés: Amennyiben elfogadjuk azt a feltevést, hogy más szervezet erőforrásainak bevonása esetén az alkalmasság erre kiterjedően is vizsgálható, úgy az ajánlatkérő hol írhatja elő ennek igazolását? (Tekintettel arra, hogy a Kbt. 66-67. §-ai kifejezetten az ajánlattevőre és a 10 százalék feletti alvállalkozó alkalmasságának vizsgálatára hivatkoznak.) Egyéb csatolandó dokumentumként kérhető, vagy alkalmassági feltételként?
Részlet a válaszából: […] A más szervezet erőforrására támaszkodás esetén a másszervezet közbeszerzési törvény 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdéseszerinti nyilatkozatára vonatkozó ajánlatkérői tartalmi és formai feltételek azegyéb feltételek között kérhetők be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás terjedelme

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése és 66. §-ának (2) bekezdése szerinti "erőforrást rendelkezésre bocsátó szervezet" esetén honnan tudja az ajánlatkérő, hogy a "szervezet" rendelkezik az "erőforrással"? Mi van abban az esetben, ha az ajánlattevő az összes alkalmassági feltételt ezzel a "szervezettel" kívánja igazolni, és megállapítható, hogy a "szervezet" egy hónapja bejegyzett, 3 milliós tőkéjű cég? Van-e jogszabályi lehetőség arra, hogy alkalmatlanság címén ezt az ajánlattevőt az ajánlatkérő az eljárás során mint érvénytelen ajánlatot tevőt kezelje?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdéseegyértelműen lehetővé teszi valamennyi alkalmassági feltétel tekintetében a másszervezet erőforrásaira való támaszkodást. (Még akkor is, ha a múltra vonatkozótények igazolása jövőbeni kötelezettségvállalással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás elfogadhatósága, kizárási kérdések

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?
Részlet a válaszából: […] Hatályos szabályozásunk ezt jelenleg nem zárja ki. Azalkalmasság ilyen módon történő igazolása elfogadható, azonban érdemes aKözbeszerzések Tanácsa 1/2006. számú, adott kérdéskörre vonatkozótájékoztatóját tüzetesen áttanulmányoznunk, mely részben orientálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
21
22
23
25