534 cikk rendezése:
481. cikk / 534 Több elemből álló felújítás minősítése
Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: – falak tapétázása, – tapéta festése, – ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, – parkettázás, – parketta csiszolása és lakkozása, – fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?
482. cikk / 534 Jogorvoslati lehetőség a kivitelezett műszaki tartalom jelentős eltérése esetén
Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?
483. cikk / 534 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
484. cikk / 534 Közbeszerzési eljárás mellőzhetősége
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 786. számú kérdésére adott válaszra reflektálva kérdésünk az, hogy amennyiben nem az önkormányzati fenntartású kórház tulajdonában van a kft., hanem a fenntartó önkormányzat 100 százalékos tulajdona, akkor a jogügyletben érintett szereplők esetében (kórház – önkormányzati tulajdonú kft.) a sajátos jogi helyzetre tekintettel (ugyanaz a tulajdonos) mellőzhető-e a közbeszerzési eljárás?
485. cikk / 534 2007. évre vonatkozó beszerzések megindíthatósága
Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésekről – ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450 000 eurót – minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Indítható-e például most új, 2007. évi szolgáltatásra előzetes tájékoztatás, majd keretmegállapodásos eljárás, vagy meg kell várni 2006. január elsejét? (Indokolt lenne most belevágni, hisz négy lépcsőben jutunk majd el a 2007. január 1-jétől teljesítendő szolgáltatási szerződésig, és ez 9-10 hónapot igényel még akkor is, ha minden a terv szerint alakul.)
486. cikk / 534 Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
487. cikk / 534 Alkalmasság közös ajánlattevők esetén
Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
488. cikk / 534 Szerződéskötés lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi – mint kórház – közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?
489. cikk / 534 Intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által
Kérdés: Intézményi szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül mely esetben (esetekben) láthat el ún. intézményen kívüli szervezet? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben az eljárásra?
490. cikk / 534 Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
