561 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodást kötni, ahol a versenyújranyitások és a közvetlen megrendelések során változik az értékelési szempont a beszerzési igény tartalma szerint. Van erre jogi lehetőségünk?

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?

Kérdés: Önkéntesen csatlakoztunk a DKÜ által kötött központosított keretmegállapodáshoz. A keretmegállapodás számos hardverterméket tartalmaz, amelyek esetén a DKÜ megjelölte, hogy mely termékek rendelhetők önállóan és melyek nem. Több KM 2 eljárást folytattunk már le a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint, sikeresen. Most olyan termékeket kellene beszereznünk szakmai szervezetünk igénye alapján, amelyek a keretmegállapodás műszaki mellékletében ’önállóan nem rendelhető’ megjelölést kapták. Az a kérdésünk, hogy a tervezett KM2 eljárásban – hivatkozva a korábbi szerződésekre – kérhetjük ezek szállítását?

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?

Kérdés: Figyelemmel a Kbt. 138. § (3) bekezdésére, valamint az alábbi állásfoglalásra, hogyan, milyen módon kell az alvállalkozó teljesítésének arányát számolni? A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023. novemberi számában a Hatósági állásfoglalás szerint: "...az alvállalkozói teljesítés aránya az alvállalkozó tevékenységének a teljes szerződéses tevékenységen belüli arányát jelenti és nem annak pénzben kifejezett értékének az arányát a teljes ellenszolgáltatáshoz képest... Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében külön kiemelte az ellenszolgáltatás értékét az ajánlattevői bejelentési kötelezettségek között, így az a teljesítés százalékos mértékéhez képest eltérő fogalmat takar és két különböző információra vonatkozóan fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget."

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?

Kérdés: KEF-köteles intézmény vagyunk, és saját hatáskörben tervezünk megvalósítani egy kiemelt termékre vonatkozó közbeszerzést. Előzetesen vagy utólag engedélyt kell erre kérnünk a KEF-től?

Kérdés: A DBR ajánlattételi szakaszában keretmegállapodás megkötésére vonatkozóan kérte fel az ajánlatkérő a DBR-ben részt vevőket ajánlattételre. Alkalmassági követelményként referencia benyújtását kérte, viszont ajánlattételi felhívásában előírta: a "nyertes ajánlattevő további feladata az X termék/berendezések karbantartási, időszakos felülvizsgálati és javítási szolgáltatás ellátása"..., továbbá a műszaki leírásban kitért arra, hogy az ajánlattevőnek az ajánlattal érintett orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálatára feljogosított szervezetnek kell lennie. Az ajánlattevő ezen nyilvántartásban jelenleg nem szerepel, mivel azt a szerződéskötésre kívánta igazolni. Mit tehet az ajánlattevő a hiánypótlás szakaszában? Bevonhat alvállalkozót, aki rendelkezik ezen nyilvántartásban szerepléssel? Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 71. § (6) bekezdését.