Találati lista:
201. cikk / 251 Más szervezet erőforrásaira támaszkodás elfogadhatósága, kizárási kérdések
Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?
202. cikk / 251 A Kbt. 66. § (2) és 67. § (4) bekezdésének gyakorlati alkalmazása
Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdése gyakorlati alkalmazása körében a következő kérdéseink merültek fel: Vizsgálható-e az "érintett szervezet" alkalmassága? Mi minősül erőforrásnak? Értelmezhető-e az ajánlattevő és az érintett szervezet közös megfelelése?
203. cikk / 251 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
204. cikk / 251 Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra
Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
205. cikk / 251 Szubjektív elemek érvényre juttatása a részszempontok között
Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?
206. cikk / 251 Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül
Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
207. cikk / 251 Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, valamint a Magyar Bányászati Hivatal igazolása benyújtásának indokoltsága
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja igazolására milyen esetben szükséges az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazolása és milyen esetben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása? Tesz-e ez a pont különbséget például egy klasszikus "feketemunka" miatt kiszabott és egy munkaszerződés-beli pontatlanság miatt kiszabott bírság tekintetében? Az OMMF differenciál-e?
208. cikk / 251 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
209. cikk / 251 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
210. cikk / 251 Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége
Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
