258 talált cikk a mulasztás kifejezésre

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)

Kérdés: A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Mely tények és adatokat igazolását nem kérheti az ajánlatkérő? Kérjük felsorolni!

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?

Kérdés: Éves statisztikai összegzést kell készítenünk, amelynek a határideje már lejárt. Az új mintát alkalmazzam, vagy a régit?

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?

Kérdés: Mit tegyünk, ha a hirdetményből nem, de a dokumentációból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kiírásnak egyetlen ajánlattevő felel meg? A jogorvoslati határidő szempontjából ilyenkor a dokumentáció átvételének időpontja számít? És melyik az irányadó: a TED-beli vagy a KÉ-ben történő megjelenés?

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?