Kizáró okok hiányát igazoló nyilatkozat vizsgálata

Kérdés: Azokban az esetekben, amelyekben a kizáró okok hiányát nyilatkozattal kell igazolni, milyen körben, indokkal vizsgálhatja az ajánlatkérő a nyilatkozat valóságtartalmát, illetve kell-e vizsgálnia azt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet értelmében a könnyített dokumentálási kötelezettség nem teszi szükségessé az adatbázisok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Gyártó bevonása teljesítésbe

Kérdés: Az ajánlatkérő megadta a dokumentációban a műszaki paramétereket (leírást) az általa beszerezni kívánt termékhez. Mi nem tudjuk legyártani az alapján a terméket. Ebben az esetben beszerezhetjük azt a gyártótól, akit nem kell bejelentenünk közreműködőként? A kiírás szerint az ajánlattevő kifejezetten vállalkozási szerződést kíván kötni erre a beszerzésre. De ha a gyártótól szerzem be, oda kell adnom neki a műszaki leírást, mert a terméknek ahhoz kell igazodnia. Jól értelmezem, hogy az alvállalkozó igénybevétele itt nem kerülhető meg? Vagy esetleg – az arányokra figyelemmel – megoldás a közös ajánlattétel?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés több közbeszerzési jogintézményt érint.Elsőként utalunk arra, hogy a közbeszerzési ajánlattétel során az ajánlattevőnek a megfelelő ajánlattétel érdekében fel kell mérnie, hogy a szerződés teljesítésére egyedül vagy más gazdasági szereplővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Alkalmassági feltételek az érvényességi feltételek között

Kérdés: Amennyiben alkalmassági feltételek jelennek meg az érvényességi feltételek között az ajánlattételi felhívásban, lehet-e kérni a kiírótól átsorolást?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumok helye az eljárást megindító felhívásban nemcsak és kizárólag a könnyű megtalálhatóság miatt fontos, hanem azért is, mert alkalmassági követelményként vonatkoznak az ajánlattevőkre azok a szabályok, leginkább korlátok, melyeken túl az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Konzorciumi partner által adott referenciaigazolás

Kérdés: Közös ajánlattevőként teljesítjük a szerződést. A konzorciumi partner teljesítése vonatkozásában – amit nekünk számlázott, és mi vagyunk a konzorcium vezetője – adhatunk-e referenciaigazolást a partnernek, vagy azt csak az ajánlatkérő (megrendelő) teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben élesen külön kell választani a kötelezetti és a jogosulti oldalt. Mivel a referencia igazolásához harmadik félre van szükség, így a jogosulti oldal csak az lehet, amelynek részére a kötelezett teljesített.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Referencia igazolása az ajánlatkérő korábbi eljárása eredményeként teljesített szerződés vonatkozásában

Kérdés: Ha az ajánlatkérő korábbi eljárásának nyertese voltunk és szerződésszerűen teljesítettünk, a referenciaigazolás körében elég, ha erre utalunk? Vagy külön referenciaigazolást kell kérnünk az ajánlatkérőtől, amelyet a tárgybani eljárásához csatolunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet határozza meg, hogy mely esetekben szükséges referencialevelet benyújtani, és mely esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (6) bekezdése kifejezetten szól a közös teljesítés elszámolásáról.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Mintapéldány pótlása

Kérdés: Hiánypótolható-e a mintapéldány, ha az ajánlattevő hibás típust adott be, azaz nem pontosan az ajánlatnak megfelelő, hibás termék került be a termékminta dobozába?
Részlet a válaszából: […] A Döntőbizottság D 279/2014 számú döntésében kifejtett jogi álláspontja szerint, amennyiben az alkalmassági feltételek igazolása körében a műszaki leírásnak megfelelő mintapéldány benyújtása kötelező, a mintapéldányt érvényességi szempontból is vizsgálni kell, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának módja

Kérdés: Az ajánlat benyújtására megjelölt helyszínen leadhatom a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatosan a Kbt. 45. §-a rendelkezik a következők szerint:– bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Jogelőd referenciájának elfogadása

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
1
18
19
20
32