Egységes nyilatkozat alkalmassági követelményeknek megfelelésről

Kérdés: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban lehet-e egységesen ajánlattevőként nyilatkozni arról, hogy minden alkalmassági követelménynek megfelelek, vagy minden esetben mindent külön jeleznem kell?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében lehetőség van arra, hogy az ajánlattevőnek a formanyomtatvány IV. részében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] Két kizáró ok érinti a hamis nyilatkozat kérdését, ezeket a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és i) pontjaiban találjuk meg az alábbiak szerint:– korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
Kapcsolódó címkék:    

"Lenyilatkozott" referenciacsatolás hiányának jogkövetkezménye

Kérdés: Lenyilatkozzuk a referenciát, de a partner azt nem adja ki, emiatt az ajánlattevő felhívására nem tudjuk azt csatolni. Ez hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A hamis nyilatkozat kérdését a Kbt. a kizáró okok körében, a 62. § (1) bekezdés i) pontjában szabályozza.Ennek megfelelően kizáró ok hatálya alatt áll, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:    

Jóváhagyási terv szerepe a közbeszerzésben

Kérdés: A jóváhagyási tervet nem szabályozza a 191/2009. kormányrendelet. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet – továbbiakban: kormányrendelet – vezette be eredetileg a jóváhagyási terv fogalmát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
Részlet a válaszából: […] A probléma oka az, hogy a továbbiakban eljárási dokumentumokat értünk a dokumentáció alatt, melynek része az eljárást megindító felhívás is.Az új közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között szerepel a közbeszerzési dokumentum fogalmának meghatározása. Eszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:    

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A tényleges tulajdonossal kapcsolatos értelmezési környezet nem változott az új Kbt. hatálya alatt sem. Bár a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ára történő visszahivatkozás nem teljes, a tényleges tulajdonos megnevezése csak a legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] A pontosság érdekében kiemeljük, hogy a kérdésben jelzett jogszabályhely még a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben szerepel.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 81. §-ának (11) bekezdése hasonlóan fogalmaz, azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi alkalmasság vizsgálata a 2015. november 1-jét követően indult közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló – adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt – nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek lehetősége van a három üzleti év árbevételét vizsgálni – de megteheti, hogy csak az előző kettő üzleti évet vizsgálja –, vagy kötelessége?
Részlet a válaszából: […] Ha csak az elmúlt két vagy egy év eredményeit vizsgálná az ajánlatkérő, akkor szűkítené az ajánlattevők lehetőségét – hiszen a három év vizsgálata során úgy is dönthet, hogy például két év viszonylatában legyen meg az a minimális feltétel, melyet az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
19
20
21
…
35