Köztartozásmentes adatbázisban szereplő ajánlattevő igazolási kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. legutóbbi módosítása szerint kötelezhető-e az ajánlattevő a kifizetéshez eredeti nullás igazolás megküldésére, ha szerepel a köztartozásmentes adózók listájában? Ha nem, pontosan melyik jogszabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. nevesíti a köztartozásmentes adatbázist,melyet az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie, amennyiben az ajánlattevő nemmellékelt nullás igazolást. Ha az ajánlatkérő az érintett listában szerepel, eza Kbt. értelmében elegendő, sőt, az ajánlatkérő a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás szakaszolt beruházás esetén

Kérdés: Az építési beruházás becsült értékének számítása során kérdésként merült fel, hogyha az ajánlatkérő szakaszolja a beruházását, és az 1. évben az óvodát, a 2. évben a tornatermet és a 3. évben a kiegészítő létesítményeket (konyha, étterem, öltözők) valósítja meg, akkor hogyan kell az építési beruházás értékét kiszámítani, továbbá hogy a kiegészítő építési beruházás értékét esetlegesen hozzá kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor a közbeszerzés becsült értékénekmegállapítására vonatkozó rendelkezésekből kell kiindulnunk. A rendelkezéseketa 39. § tartalmazza.A 39. § (1)–(4) bekezdései a következő rendelkezésekettartalmazzák:– az építési beruházás becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címke:

Nemleges adóigazolás mint a számlakifizetés feltétele

Kérdés: A számla kifizetésének feltétele a nemleges adóigazolás? Ezt az eljárás elején vagy a számlakiállítás előtt kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] Az adózással kapcsolatos Kbt.-ben megjelenő szabályokat kétrészre érdemes osztanunk.Az első, a kötelező kizáró okok rendszerében vonatkozikazokra az ajánlattevőkre, alvállalkozókra, erőforrást nyújtó szervezetekre,melyek egy évnél régebben lejárt adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] Az árlejtés eredménye a 257/2007. kormányrendelet alapjánnem azonos az eljárás eredményhirdetésével, mivel az árlejtés a bírálatiszakaszban kerül lebonyolításra. Az árlejtésre az érvényes ajánlatot tevőkkerülnek meghívásra, mely szereplők ajánlattételt követően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
Kapcsolódó címke:

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 99/A. §-ának (3)bekezdése szerint, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát nyilvánosságra hozza,amennyiben az a szerződés részét képezi.Az előzőekben hivatkozott rendelkezés értelmében azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés kötelező elfogadása

Kérdés: Az ajánlattevőnek kötelező-e elfogadnia az ajánlatkérő által megadott szerződéses tartalmat?
Részlet a válaszából: […] Általában igen, de ez attól függ, hogy milyen közbeszerzésieljárás lefolytatására kerül sor, és az ajánlatkérő hogyan határozta meg aszerződéssel kapcsolatos elvárásait a dokumentációban.Ezzel kapcsolatosan többféle megoldás lehetséges.Nyílt és meghívásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elviekben az ajánlattevő nem megfelelőenpozicionálta alvállalkozóját, hiszen az alvállalkozót mint közös ajánlattevőtkellett volna megjelölnie ajánlatában. Ebben a helyzetben ez a jogsértés, melyidővel a valós teljesítés során vált jogsértéssé, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.1006/12/2010. számúhatározatában az alábbiak szerint foglalt állást a kérdésben."A becsült érték ismeretében a kérelmezői álláspont az, hogyaz ajánlatkérőnek az I. rész esetében is a Kbt. 86. § szerinti eljárást kellettvolna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
41
42
43
61