Többletrendelés reális mértéke

Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő vélhetően olyan beszerzési tárgyat határozott meg, melyre vonatkozóan nincs pontos információja arról, milyen mértékű igénye lesz. Mivel nem kíván olyan kötelezettséget vállalni, melyet végül nem vesz igénybe, így a keretszerződés becsült értékét 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Szerződés megszüntetése az ajánlatkérő teljesítésképtelenné válása miatt

Kérdés: 24 hónapra kötöttük meg a szerződést. Az ajánlatkérő egy év után meg kívánja szüntetni azt, teljesítésképtelenségre hivatkozással. Mi a teendő ilyen esetben? Megteheti? Kárigénnyel élhetünk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződés második éve nem opcionális volt, amelyet az ajánlatkérő egyoldalúan jogosult meghosszabbítani, mely esetben nincs lehetőség arra, hogy az ajánlattevő kárigénnyel éljen. Ha azonban maga az ajánlatkérő vált képtelenné a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Lehívás alapján legyártott termék átvételének visszautasítása

Kérdés: Az ajánlatkérővel keretszerződésünk van. Az adott lehívást határidőre teljesítettük, azonban az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja elszállítani tőlünk a terméket, mert a lehívást követően kiderült, hogy nincs rá szüksége. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek – ha nem írta elő – nincs "lerendelési kötelezettsége". Ha nem keret­megállapodásos eljárásról beszélünk, nem az opció lehívásáról, hanem az ajánlatkérő által vállalt mennyiség lerendeléséről, akkor csak idő kérdése, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat – tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek lehetősége van a beszerzés tárgyától százalékos arányban eltérni, vagy opcióként meghatározni olyan feladatokat, melyek megrendelése előfeltételektől függ. A keretmegállapodásos eljárás valóban megoldás lehet, azonban mivel a szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésben vételi opció alatt vételi jogot értünk. Erre a Kbt. már a becsült érték meghatározásánál utal, mikor a beszerzési tárgy meghatározása során mennyiségileg vagy időintervallumban kívánja az ajánlatkérő kiegészíteni – saját döntésétől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Keretszerződés-kötés lehetősége keretmegállapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség – keretmeg­állapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban – keretszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...rugalmasságát az árak és mennyiségi kedvezményes stb. vonatkozásában nem tudja kihasználni az ajánlatkérő. Természetesen opcionális mennyiséget meghatározhat, de ezt nem lehet összehasonlítani a keretmegállapodásos modell szabadságfokával. Attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat. Az eljárást megindító hirdetmény mintája a becsült érték közzétételére kifejezetten lehetőséget ad, ez azonban csak opcionális. A fedezetet is közzé lehet tenni az egyéb információk körében, amennyiben azt az ajánlatkérő igényli. Annak azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti eset egyben azt jelenti, hogy az opcionálisan lerendelhető mennyiség például 120 százalék, mely szokatlanul magas érték. Az ajánlatkérőnek lehetősége van szabadon meghatározni a beszerzés mennyiségét, azonban a hirdetmény-ellenőrzés a hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Támogatási intenzitás számítása

Kérdés: A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Aránytalanul alacsony ár viszonyítási alapjának értelmezése

Kérdés: Mi értelme van a becsült értékhez mérni az aránytalanul alacsony árat, amikor a fedezethez képest sem volt reális kérdéseket feltenni?
Részlet a válaszából: […] ...összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét.Mivel a közbeszerzési piacon mégis az a gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
1
7
8
9
12