Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt az a tény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kbt. 54. § (1) bekezdésének célja

Kérdés: Mi a gyakorlati értelme a Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének? Mi a következménye annak, ha az előírásnak nem teszünk eleget? Van-e ebben a körben valamiféle igazolási kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban azt célozza, hogy maguk az ajánlattevők nézzenek utána, milyen kötelezettségeknek kell megfelelniük kötelezően munkaügyi és opcionálisan adózási, környezetvédelmi, egészségvédelmi, esélyegyenlőségi szempontból.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága

Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító felhívásban is szerepel mindez, akkor valójában ez a további öt év opcionális időszaknak tekinthető. A túlzottan hosszú időre kötött szerződés tervezésének korlátja, hogy ha túl hosszú az időszak, amire köttetik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Többletrendelés reális mértéke

Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő vélhetően olyan beszerzési tárgyat határozott meg, melyre vonatkozóan nincs pontos információja arról, milyen mértékű igénye lesz. Mivel nem kíván olyan kötelezettséget vállalni, melyet végül nem vesz igénybe, így a keretszerződés becsült értékét 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Szerződés megszüntetése az ajánlatkérő teljesítésképtelenné válása miatt

Kérdés: 24 hónapra kötöttük meg a szerződést. Az ajánlatkérő egy év után meg kívánja szüntetni azt, teljesítésképtelenségre hivatkozással. Mi a teendő ilyen esetben? Megteheti? Kárigénnyel élhetünk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződés második éve nem opcionális volt, amelyet az ajánlatkérő egyoldalúan jogosult meghosszabbítani, mely esetben nincs lehetőség arra, hogy az ajánlattevő kárigénnyel éljen. Ha azonban maga az ajánlatkérő vált képtelenné a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Lehívás alapján legyártott termék átvételének visszautasítása

Kérdés: Az ajánlatkérővel keretszerződésünk van. Az adott lehívást határidőre teljesítettük, azonban az ajánlatkérő ezt követően úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja elszállítani tőlünk a terméket, mert a lehívást követően kiderült, hogy nincs rá szüksége. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek – ha nem írta elő – nincs "lerendelési kötelezettsége". Ha nem keret­megállapodásos eljárásról beszélünk, nem az opció lehívásáról, hanem az ajánlatkérő által vállalt mennyiség lerendeléséről, akkor csak idő kérdése, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat – tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek lehetősége van a beszerzés tárgyától százalékos arányban eltérni, vagy opcióként meghatározni olyan feladatokat, melyek megrendelése előfeltételektől függ. A keretmegállapodásos eljárás valóban megoldás lehet, azonban mivel a szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésben vételi opció alatt vételi jogot értünk. Erre a Kbt. már a becsült érték meghatározásánál utal, mikor a beszerzési tárgy meghatározása során mennyiségileg vagy időintervallumban kívánja az ajánlatkérő kiegészíteni – saját döntésétől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Keretszerződés-kötés lehetősége keretmegállapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség – keretmeg­állapodásos eljárás első részén kívüli eljárásban – keretszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...rugalmasságát az árak és mennyiségi kedvezményes stb. vonatkozásában nem tudja kihasználni az ajánlatkérő. Természetesen opcionális mennyiséget meghatározhat, de ezt nem lehet összehasonlítani a keretmegállapodásos modell szabadságfokával. Attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
7
8
9
13