133 cikk rendezése:
111. cikk / 133 Kifogásolás joga kirívóan alacsony ár elfogadásánál
Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?
112. cikk / 133 Tájékoztatás elmulasztásának következményei
Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
113. cikk / 133 Éves statisztikai összegzés beszerzései
Kérdés: Azoknak az ajánlatkérőknek, akik 2004. május 1-jei hatállyal kerültek a Kbt. hatálya alá, hogyan kell a 2004. évre vonatkozóan az éves statisztikai összegzésüket elkészíteni? [A HR. 30. számú mellékletének kitöltésével, csak a 2004. május 1-je utáni közbeszerzéseikről? A nem Kbt. szerinti 2004. évi beszerzéseikről nem kell összegzést készíteni, és a Tanácsnak megküldeni?]
114. cikk / 133 Európai Bizottság tájékoztatásának esetei
Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?
115. cikk / 133 Ajánlatkérés DDP-paritás esetén
Kérdés: DDP-paritással hogyan kérhető ajánlat? (DDP-paritás esetén az árban benne van a vámkezelés költsége, de azt a magyar jogszabályok alapján a magyar fél köteles megfizetni.) Visszaszámlázza az ajánlattevőnek?
116. cikk / 133 Ajánlatkérő informálási kötelezettsége
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
117. cikk / 133 Közbeszerzés és beszerzés
Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
118. cikk / 133 Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei
Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
119. cikk / 133 Beszerzések szerepeltetése a statisztikai összegzésben
Kérdés: A Kbt. 16. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Kérdéseink a következők: 1. 2004 szeptemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, ami 2004 végéig lezárult, de a tényleges beszerzésünk a 2005. évre vonatkozik. Kérdésünk, vajon a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül? 2. 2004 decemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, amely áthúzódik a következő évre, vagyis 2005. első negyedévében zárul le. A tényleges beszerzésünk 2005. évre vonatkozik. Melyik évben, a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben, vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül?
120. cikk / 133 Üzemeltető mint pályázó a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Állami támogatás felhasználásával megvalósuló Önkormányzati beruházásnál a kivitelezést elvégezheti-e közvetlen megbízás alapján az egyébként üzemeltetéssel is megbízott önálló gazdálkodású önkormányzati intézmény, vagy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami kizárja az üzemeltetőt a pályázati lehetőségből?
