477 cikk rendezése:
471. cikk / 477 Tervpályázati eljárás
Kérdés: Milyen speciális rendelkezéseket tartalmaz a Kbt. a meghívásos tervpályázati eljárásra?
472. cikk / 477 Minőségbiztosítás a közbeszerzésben
Kérdés: Mint ismert, a különféle ISO-minősítések elsősorban adminisztrációs munkát, illetve annak minősítését jelentik, nem pedig a cégek szakmai megfelelőségét, szakértelmét, referenciáját. Ennek figyelembevételével lehetséges-e pályázati feltételként meghatározni az ajánlattevők ISO-minősítésének meglétét közbeszerzési eljárásban?
473. cikk / 477 Magyar pályázat, EU-s pályázók
Kérdés: Magyar tenderkiírásra mely uniós államokból pályázhatnak ajánlattevők?
474. cikk / 477 Fióktelep ajánlata
Kérdés: Külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi fióktelepének esetében, ha a fióktelep az ajánlattevő, akkor az előírt alkalmassági feltételeknek a fióktelepnek kell-e megfelelnie? Felhasználhatja-e, mint ajánlattevő, a külföldi székhelyű gazdasági társaság műszaki, pénzügyi, gazdasági igazolásait, referenciáit?
475. cikk / 477 Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése
Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
476. cikk / 477 Cégiratok a közbeszerzésben
Kérdés: Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
477. cikk / 477 Egyetlen ajánlattevő az eljárásban
Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
