Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A válaszadáskor előrebocsátjuk, hogy nem ismerjük atervezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, és nem tudjuk, mit jelent azÉ-1. A válaszadás során a Kbt.-nek az alkalmasság igazolására vonatkozórendelkezéseit vesszük figyelembe. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...a 32. § a)-c) pontjábanmeghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében,amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljesösszege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.(Felhívjuk a figyelmet, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Személyes közreműködők jogviszonya

Kérdés: Szolgáltatási pályázat kiírásánál kérik a személyesen közreműködők névsorát is. A nyertes ajánlattevő azonban nem ezeket a személyeket foglalkoztatja, hanem átveszi az előző vállalkozó embereit, aki szintén pályázott, de nem nyert. Semmiféle rendkívüli helyzet ezt nem indokolja, inkább gyanítható, hogy a nyertes pályázónak nem állt rendelkezésre ez a létszám, és eleve úgy számolt, hogy az átvett embereket foglalkoztatja. Van-e lehetőség ilyenkor a megkötött szerződés érvénytelenítésére, és új pályázat kiírására kötelezni az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételi szakaszban pedig még nem lehet tudni azt, hogya korábbi vállalkozó fog-e ismételten nyerni, avagy más pályázó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Kérdésfeltevés lehetősége dokumentáció megvásárlásának hiányában

Kérdés: Az ajánlattevő kérdéseket intéz az ajánlatkérőhöz, de az ajánlattevő nem vásárolta meg az ajánlati dokumentációt. Köteles-e az ajánlatkérő válaszolni a feltett kérdésre addig, amíg az ajánlattevő nem vásárolja meg a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás kérése ebben ahelyzetben már releváns. A félreértést az jelentheti, hogy kiegészítőtájékoztatás megadása annak a pályázónak lehetséges, aki az eljárásban résztvesz. Véleményünk szerint igen, adható válasz, hiszen mindenrésztvevőnek meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...valamelyikével kellszerződést kötni, akkor az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban abírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívniaajánlattételre. Ebben az esetben azonban a fentiekben ismertetett (1) bekezdésnem alkalmazható;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] ...átalakításának, korszerűsítésének, helyreállításának,bővítésének tervezésére irányuló tervpályázati eljárásban a pályázókalkalmasságát minden esetben vizsgálni kell.A fentiekből látható, hogy tervpályázati eljáráslefolytatása, és az is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Dokumentáció megvásárlásának kötelezettsége közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén valamennyi közösen pályázónak meg kell vásárolnia a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a kérdéshez kapcsolódóan a következőket tartalmazza adokumentációra: az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni adokumentáció – rendelkezésre bocsátásának módját, – határidejét, – annak beszerzési helyét és – pénzügyi feltételeit is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Eljárás ún. külső jelentkező esetén

Kérdés: A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)
Részlet a válaszából: […] ...sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nemengedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? Akérdést – a válaszból kitűnően – nem pontosította Szerkesztőségünk, hanem azadott körben válaszolta meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

APEH-igazolás gyakorisága az új jogszabályok függvényében

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. §-a szerinti adóigazolás kiadásánál aközbeszerzési törvény 63. §-ának b) pontja azt írja elő, hogy erre vonatkozóanaz "érintett ország illetékes hatóságainak igazolását" kell elfogadni. Erendelkezést a törvény január 15-én hatályba lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...valamelyikével kellszerződést kötni, akkor az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban abírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívniaajánlattételre. Ebben az esetben az előzőekben ismertetett (1) bekezdés nem alkalmazható.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
1
6
7
8
13