Találati lista:
181. cikk / 456 Ajánlati dokumentációt átvevő személyazonosságának igazolása
Kérdés: Az ajánlati dokumentációt az ajánlattevő nevében bárki megvásárolhatja, vagy igazolnia kell, hogy például az ajánlattevő alkalmazottja? És ha igen, meghatalmazással vagy milyen módon?
182. cikk / 456 Közreműködés arányának megjelöltetése
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg közös ajánlattétel esetén a közreműködés arányát. Ez az igény jogszerű?
183. cikk / 456 Becsült érték szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén
Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?
184. cikk / 456 Uniós forrásból támogatott beszerzések eltérő szabályozása
Kérdés: Uniós forrásból támogatott közbeszerzések esetén az általános szabályokhoz képest milyen eltérések vannak? Más-e a közbeszerzés dokumentálása – dokumentációkészítés, közzététel, szerződés, közzététel a szerződések teljesítéséről stb.?
185. cikk / 456 Referencia alakulás előtti időszakra
Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
186. cikk / 456 "Kezdő vállalkozás" mint ajánlattevő
Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?
187. cikk / 456 Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
188. cikk / 456 Ajánlatkérő által nem igényelt igazolások csatolása
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem kéri az APEH-igazolást és a számlavezető bank igazolását becsatolni, tegyem be az ajánlatba?
189. cikk / 456 Támogatási szerződés fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezése
Kérdés: A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]
190. cikk / 456 281/2006. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatár alkalmazása
Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
