Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...(részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtószervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn.[A Ptk 685/B. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben a következőkszerint határozza meg a többségi befolyás fogalmát.Többségi befolyás: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Nyilatkozat többségi befolyásról

Kérdés: A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol. Ennek mi az értelme?
Részlet a válaszából: […] ...relevánstöbbségi befolyásra utal a nyilatkozat. Az erőforrás-szervezet bevonásánakegyes alkalmassági kritériumok biztosítására csak a Ptk. szerinti többségibefolyás fennállta esetében van lehetőség.A Kbt. 4. § 3/D. pontja szerint erőforrást nyújtó szervezetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Felelősség tervhiány esetén

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
Részlet a válaszából: […] ...olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési,anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c)pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésreirányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Erőforrás-szervezet alkalmasságát igazoló dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti körülmény esetében az erőforrás-szervezet a gyakorlatban milyen dokumentumokkal igazolja (igazolhatja) az alkalmasságot?
Részlet a válaszából: […] ...gazdaságialkalmassági kritériumok esetében csak akkor történhet, amennyiben azajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között Ptk. szerinti többségibefolyás fennáll. Azaz vagy az egyik, vagy a másik több mint 50 százalékbantulajdonosa a másiknak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...valamelyik fél lényegesjogos érdekét sérti. A közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttmegállapodásokban – mint ahogy a Ptk. szerint kötött szerződésekben is – afelek rendezik, hogy a szerződés megszűnik, ha bármely fél felszámolásieljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szerződéses biztosítékok többszörözése

Kérdés: Hányféle szerződéses biztosíték követelhető meg egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés mellé? Ha eltúlzottnak ítéljük a kiírásnak ezt a részét, megtámadhatjuk-e a Közbeszerzések Tanácsánál?
Részlet a válaszából: […] ...szerződési biztosítékrendszerre a Kbt. nem tartalmazelőírásokat, hanem azt a kérdést a Ptk.-ra utalással megoldja. Ebbőlkövetkezően egy közbeszerzési szerződésben sem jelenhet meg több és aránytalanbiztosíték, mint egy polgári jogi kötelemben.Úgy véljük, hogy abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szerződés megtámadhatósága eltúlzott kötbérmérték miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő 30 százalékos meghiúsulási kötbért határozott meg a kiírásban. A polgári bíróságok a gyakorlatban a kötbér mértékét 10 százalékban maximálják. Törvénysértő-e az említett – és általános – ajánlatkérői gyakorlat, illetve megtámadható-e a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. nem korlátozza a kötbér mértékét, amennyiben túlzott,jogorvoslati eljárás keretében lehetősége van az ajánlattevőnek a túlzottmértékű kötbér érvényesítését megakadályozni. Ez azonban nem automatizmus,hiszen a bírói gyakorlat által kialakított mértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Magatartásfajtánként eltérő kötbér meghatározása kiírásban

Kérdés: Meghatározható-e úgy a meghiúsulási kötbér, hogy nemteljesítés esetén a termékmennyiség meghatározott százaléka, a vállalkozó elállása esetén azonban meghatározott összeg? Mi ennek az értelme?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. nemakadályozza meg a meghiúsulási kötbér ilyetén alkalmazását, mértékének azonbannem szabad túlzónak lennie.A Ptk. 246. § és 247. §-ai egyébként az alábbirendelkezéseket tartalmazzák a kötbér tekintetében:– a kötelezett meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Részvétel közbeszerzési eljárásban negatív mérleggel

Kérdés: A negatív mérleg eleve kizárja az indulást közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, mi a megoldás, ha mégis szeretnénk ajánlattevőként indulni?
Részlet a válaszából: […] ...körülmény, kivéve ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és azerőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerintitöbbségi befolyás áll fenn.A negatív mérleg a Kbt. 66. §-ának (1) bekezdés b) pontjárautal a következők szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Hibás referencia

Kérdés: Kérdésünk referenciával kapcsolatos. Ha egyértelműen, a hiánypótlási felhívás átadásával megmondom a partnernek, hogy mit kell tartalmaznia a referenciaigazolásnak, és milyen formában kell azt megadni, s ennek ellenére nem annak megfelelően adja meg, és emiatt érvénytelenné nyilvánította ajánlatunkat az ajánlatkérő, mit tehetünk? És mi a helyzet akkor, ha a konkurens pályázónak megfelelőt ad, nekünk pedig nem?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítania kell az ajánlattevőnek, akkor azajánlattevő partnere – a referenciát kiadó – ellen kártérítési pert indíthat aPtk. 339. §-ára alapozva. A perre nem a Kbt., hanem a Pp. szabályai irányadóak.A perindítási határidő az általános elévülési idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.
1
19
20
21
30