Formai követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Megítélésünk szerint az ajánlatkérő eltúlzott formai követelményeket írt elő. Mit lehet ez ellen tenni? Van-e valamilyen korlátja a formai követelmények meghatározásának?
Részlet a válaszából: […] A 2010. szeptember 15-ét megelőzően hatályban lévő szabályokértelmében a megfelelő ajánlattételhez szükséges mértékig írhatott elő azajánlatkérő formai követelményeket a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerint,azaz az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Igazolás alvállalkozó nyilatkozatával

Kérdés: Az, hogy a kiírás szerinti gép rendelkezésünkre áll, igazolható-e 10 százalék alatti alvállalkozó nyilatkozatával?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati fórum álláspontja alapján a 10 százalékot nemmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nem igazolhatalkalmassági kritériumot. Attól függően, hogy a gép rendelkezésre állását külsőerőforrást nyújtó szervezet vagy nevesített alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Gépek rendelkezésre állásának igazolása

Kérdés: A kiírás szerint a gépeket tárgyi eszközt nyilvántartó kartonnal kell igazolni. Mi két gépet bérelünk a feladat ellátásához, így azok nincsenek nyilvántartva. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az is elfogadható az ajánlatkérő részére, ha nemaz ajánlattevő saját nyilvántartó kartonja kerül benyújtásra annakbizonyítására, hogy valóban léteznek az adott tárgyi eszközök. Tehát másnyilvántartásában való egyértelmű létezés bizonyítása, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk mindkét esetben a kevésbé kockázatmentesmegoldást és alvállalkozóként történő értelmezést. Ennek oka, hogy a két definícióátfedésben van. Tekintettel az alvállalkozó definíciójára, mely szerintalvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb azépítési szerződés hatályának beálltáig meg kell nyitnia, és köteles gondoskodniarról, hogy az építési tevékenység szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Teljesítésben részt vevő fél minősítése

Kérdés: Ha valamelyik cég például bérel egy darut, akkor az hogy lehet erőforrást nyújtó cég, amikor részt vesz a teljesítésben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az a cég, amelyik a szerződésteljesítésében részt vesz, a Kbt. 4. §-a szerint alvállalkozónak minősül (2.alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljáráseredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Munkagép rendelkezésre állásának igazolása

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozik a kérdésünk. Munkagépek "rendelkezésre állása" igazolható-e olyan bérleti szerződéssel, amelyben a nyertesség hatályba léptető feltétel, amennyiben az ajánlattevő nem kívánja/tudja a bérbeadót erőforrást nyújtó szervezetként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként bevonni? A bérbeadó ez esetben alvállalkozónak minősül-e? Vagy minek minősül?
Részlet a válaszából: […] A "rendelkezésre állás" elsősorban azzal igazolható, hogy azadott beruházás megvalósításához, a szerződés teljesítéséhez szükségesmunkagépek az ajánlattevő tulajdonában vannak. Amennyiben az ajánlattevő nemrendelkezik a szükséges munkagépekkel, akkor bevonhat olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Folyamatos törvénymódosítás indoka

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a 2009. év rendkívül sok új rendelkezésbeépülését és köztük igen sok hibás megoldás megjelenését eredményezte aközbeszerzésben, illetve a közbeszerzési törvényben. Erre jó példa a 2009.április 1-jén a Kbt. részévé vált fedezet rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevőre vonatkozó – jegyzékre felkerülésérdekében meghatározott – igazolási kötelezettségeket a Kbt. az alábbiakszerint szabályozza.A Kbt. 12. §-ának (2) bekezdése szerint a minősítettajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit (azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
10
11
12
14