Találati lista:
1781. cikk / 3947 Alkalmassági feltétel értelmezése
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének h) pontjában megfogalmazott műszaki, szakmai alkalmassági feltételt hogyan kell értelmezni a gyakorlatban (milyen minimumkövetelmény határozható meg, az alkalmasság hogyan igazolható)?
1782. cikk / 3947 Saját eljárásrend kialakításának keretei
Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
1783. cikk / 3947 Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által
Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
1784. cikk / 3947 Becsült érték és az ajánlattevő árbevételének vizsgálata
Kérdés: Reális-e az ajánlatkérő részéről, hogy egy egymilliárdos volumenű munkát egymilliárd forint árbevétel alatti cégeknek hirdet meg? Mi vezérli az ajánlatkérőt a kiírás során arra, hogy két darab eljárásra bontott félmilliárdos munkából kizárjon egymilliárd feletti céget? Jogilag lehet-e, illetve Önök szerint egyáltalán van-e értelme előzetes vitarendezést kérni ehhez hasonló ajánlatkérés esetén?
1785. cikk / 3947 Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán
Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
1786. cikk / 3947 Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása
Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
1787. cikk / 3947 Alapelvek sérelme
Kérdés: Bírálati szempontként meghatározott, hibaelhárítás megkezdése időpontjának megadása ("Hiba megkezdésének ideje 1 órán belül, 1,5 órán belül..., 2 órán belül") minősülhet-e versenykizáró, versenykorlátozó indoknak egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárásban?
1788. cikk / 3947 Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai
Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
1789. cikk / 3947 Végleges ajánlatok benyújtása tárgyaláson
Kérdés: A továbbiakban – 2014. március 15-ét követően – nem kérhetünk a tárgyalás során végső ajánlatot? Ha nem, akkor ez miből következik, és miért nem lehet mindezt megtenni? Ez idáig nagyon gyakran terveztük eleve úgy a tárgyalásokat, hogy ott helyben adták át ajánlataikat az ajánlattevők, és a tárgyalást követően bontottuk fel az ajánlatokat. Erre lesz a továbbiakban lehetőség?
1790. cikk / 3947 Költségvetés megváltoztathatósága hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Változhat-e kismértékben a költségvetés a hiánypótlás során, ha az ajánlattevő egy tételt más soron szerepeltetne, mint ahogyan azt az eredeti költségvetésben benyújtotta? (A változtatásnak az árazatlan költségvetés hibájából adódó félreértés az oka.)
