3947 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Ki minősül független mérnöknek, milyen jogosultsággal kell rendelkeznie, illetve FIDIC szerint végzett mérnöki munkára vonatkozó referencia egyenértékű-e a független mérnöki munka referenciával? Milyen jogszabályok határozzák meg a független mérnök tevékenységét, jogosultságát?

Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?

Kérdés: Az ajánlatkérő ugyanolyan szolgáltatásra szeretne szerződést kötni még ebben az évben, eltérő teljesítési hellyel, eltérő teljesítési időtartammal és valószínűleg két különböző ajánlattevővel. Jól gondolom-e, hogy a két beszerzés – mivel ugyanazt a célt szolgálja és tartalmilag hasonló – egybeszámítandó?

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlat feltételeként határozta meg, hogy a dokumentációt az ajánlattevő vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozó igényelje. Ha olyan alvállalkozó igényli, akit nem nevezünk meg, akkor nem tehető érvényes ajánlat? Ez így jogszerű? Megnevezhetem azt az alvállalkozót, akit/amelyet a Kbt. szerint nem kellene az igénybevétel mértéke alapján?

Kérdés: Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?

Kérdés: Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?