Találati lista:
1871. cikk / 3947 Fedezet megemelésének lehetősége
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét – részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ezt követően fény derül arra, hogy a legkedvezőbb ajánlat is meghaladja a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Van-e lehetőség a Kbt. szerint a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének ismertetését követően, a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének megemelésére?
1872. cikk / 3947 Dokumentáció alvállalkozói státuszban induló szereplő általi átadása az ajánlattevőnek
Kérdés: Megvásároltuk a dokumentációt, majd úgy döntöttünk, hogy egy szervezet alvállalkozójaként indulunk a tenderen. Ilyenkor átadhatjuk a dokumentációt annak a társaságnak, melynek alvállalkozói leszünk? (Alvállalkozói közreműködésünk nem haladja majd meg a 10 százalékos mértéket.)
1873. cikk / 3947 Referenciaigazolás módja
Kérdés: Milyen formában igazolható a referencia?
1874. cikk / 3947 Szabadon alkalmazható, választható kizáró ok a Kbt.-ben
Kérdés: A gyakorlatban az ajánlatkérő mikor alkalmazza a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdését? Az alkalmazás szubjektív és azt indokolni kell?
1875. cikk / 3947 Ajánlatkérő által előírt formai követelmények köre
Kérdés: A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?
1876. cikk / 3947 Érvénytelen ajánlat kihatása későbbi pályázatokra
Kérdés: Ha ajánlatunk érvénytelen – akár amiatt, hogy nem felelünk meg alkalmassági feltételnek, akár amiatt, hogy nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást –, az a további pályázatainknál jelent-e hátrányt?
1877. cikk / 3947 Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
1878. cikk / 3947 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
1879. cikk / 3947 Kötelező szerződéses tartalom előírása közös ajánlattevőknek
Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e kötelező tartalmi elemként, hogy a konzorciumi szerződésbe foglalják bele a közös ajánlatevők, hogy tevékenységi arányuknak megfelelően külön-külön állítanak ki számlát az ajánlatkérő számára?
1880. cikk / 3947 Kkv-nyilatkozat indoka
Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kkv-nak minősül-e. Ez azt jelenti, hogy az adott eljárásban kizárólag kkv-k vehetnek részt? Ha nem, akkor miért szükséges a nyilatkozat kitöltése?
