3947 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?

Kérdés: Lehetséges-e az, hogy részajánlattétel adhatósága esetén az ajánlatkérő az egyes ajánlatrészek (részajánlatok) vonatkozásában más-más bírálati szempontot alkalmazzon?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hiánypótlásra hívja fel az ajánlattevőt, meg kell-e határoznia, hogy a hiányt milyen módon kell pótolni, és ha igen, akkor milyen részletességgel kell megadni a hiánypótlás módját?

Kérdés: Ha a közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) megjelölése vonatkozásában eltér a KÉ-ben megjelent felhívás az ajánlati dokumentációtól, melyik az irányadó?

Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?

Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.