Európai Bizottság tájékoztatásának esetei

Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítását is írásban kell rögzíteni, az eljárás adottszakaszában logikus az EB-t tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsán keresztül.Ez azért jelent könnyebbséget, mert a Közbeszerzések Tanácsa a megfelelő módonfogja továbbítani az információt. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérés DDP-paritás esetén

Kérdés: DDP-paritással hogyan kérhető ajánlat? (DDP-paritás esetén az árban benne van a vámkezelés költsége, de azt a magyar jogszabályok alapján a magyar fél köteles megfizetni.) Visszaszámlázza az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Amenynyiben a vámkezelés költsége nemegyértelmű, úgy azzal együtt érdemes az árat meghatározni, hiszen a továbbitranzakció nem része az eljárásnak, s a vámszabályokra vonatkozó speciálisszabályozást a Kbt. nem "überelheti". Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciák kötöttsége

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezései vonatkoznak egy fél évvel ezelőtt megalakult cégre? Tud-e egyáltalán közbeszerzési eljárásban indulni? A referenciák személyhez vagy céghez vannak kötve?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki felszereltségleírásával is, amely felszereltség az újonnan alapított cégeknek is arendelkezésére állhat.) A kérdés második részére a Kbt. 65. §-ának (1) bekezdésénekelső mondatával adhatjuk meg a legegyszerűbben a választ. E szerint azajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők számára.A Kbt. 91. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás nyerteseaz az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és adokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ha nem munkanapra esik a kérdésfeltevés, illetve válaszhatárideje, úgy az azt megelőző munkanapon jár le a határidő. Az ajánlatkérőrészéről nem feltétlenül várható el az erre való utalás, hiszen a törvényismeretének hiánya nem mentesíti az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben szereplőhöz hasonló eseteteredményez az új Kbt. hatálybalépése óta. A Kbt. nem kötelezi az ajánlatkérőtarra, hogy minden részletre kiterjedő információt megadjon az ajánlattevőnek,amely rendelkezés lényegében azt feltételezi, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Alkalmassági szinten felüli előnyös adottság értékelése

Kérdés: Alkalmasság körében bekért jellemző alkalmassági szinten felüli előnyös adottsága értékelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 57. §-ának a) pontja nem tiltja mindezt,hiszen a részszempontok körében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyiés gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság nem értékelhető,tehát az alkalmasságon felüli előnyös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Elkésett ajánlat kezelése

Kérdés: Mi a teendő az elkésett ajánlattal? (Az eljárás tájékoztatójában a benyújtott ajánlatok számát fel kell tüntetni, ez részajánlattétel esetében a részajánlatok összege, tehát tudnom kell, hogy mit tartalmaz az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk az ajánlattevőket arra kötelezni, hogy aborítékon tüntessék fel ezt az információt is, ekkor nem kerülnek abba ahelyzetbe, hogy nem tudnak mit írni a tájékoztatóba. A Kbt. 88. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében az elkésett ajánlat érvénytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozói teljesítés mint referencia

Kérdés: Egy részvételre jelentkező referenciamunkája igazolására pozitív referencialevelet hozott korábbi megbízójától. Ellenőrzéskor kiderült, hogy a munkát 10 százalék alatti alvállalkozója végezte el, egyébként jó minőségben. Betudható-e a referenciaként ez az elvégzett munka?
Részlet a válaszából: […] ...még a részvételi szakaszban tudomásunkra jut azúj információ, úgy javasoljuk cégszerű nyilatkozat kérését az ajánlattevőtől,amelyben egyértelművé teszi, hogy milyen mértékben végezte el az adott munkát,illetve vont be annak elvégzésébe alvállalkozót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmai gyakorlattal kapcsolatos információ kérésének lehetősége

Kérdés: A Kbt. 67. § (3) bekezdésének b) pontjára hivatkozva kérhető-e a személyek szakmai gyakorlatára vonatkozó információ?
Részlet a válaszából: […] ...kell arra, hogy ne szakmai referencia alakuljon belőle. Tehátszemélyes referencia nem válhat belőle, de például olyan kérdés, amely szerintrészt vett e három régebbi hasonló tárgyban elnyert szolgáltatásnyújtásban,elfogadhatónak minősül. Főszabályként tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:
1
360
361
362
396