Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a részvételi szakaszban még nem láthatóak teljespontossággal az ajánlatkérő által támasztott követelmények, ezért a részvételrejelentkező nem dönthet teljes biztonsággal az alvállalkozókról sem.Alvállalkozó a Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...időközben lényegesen nemváltoztak meg, és minderről az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja – aKözbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot;– a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg azegyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részéremegküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottanfeltételezhető a közbeszerzési törvény szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet azajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni azelkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket azmagában foglal.A Kbt. 58. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Többletmunka beszerzése

Kérdés: Önkormányzati építési beruházás kivitelezését a vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyerte el. Többletmunka elvégzése vált szükségessé, kb. 10 millió forint értékben. Az eredeti vállalkozó elvégezheti-e a többletmunkát, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 402. § (4) bekezdésének b) pontjaszerint a Kbt. negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárásértékhatára 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig építési beruházásesetében: 10 millió forint.Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...HR. kérdésben idézett része valóban lehetővé teszi arészekre történő ajánlattételt. Ennek és a kérdésből is kitűnően kialakultgyakorlatnak az ismeretében válaszunkat pontosítjuk annyiban, hogy a HR.alapján a részajánlattételre lehetőség van, bár az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...van – bár a hazai gyakorlat,elsősorban az Európai Unióban egyedülálló hirdetmény-ellenőrzés eredményekéntaz igen hosszú és részletes hirdetmények megjelentetése irányába mozdult el –,hanem a feladás módjával. Az előzetes összesített tájékoztatók 2005...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve, hogy– a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettóárbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővelkötendő szerződés teljesítéséből származik.[Emlékeztetőül: a Kbt. 2. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Felhívásban megjelölttől eltérő típusú gép elfogadhatósága kivitelezési szakban

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházására írt ki közbeszerzési pályázatot, amelynek része volt egy bizonyos műszaki jellemzőjű gép beszerzése és beépítése. A kiírásban "egy bizonyos típus megnevezése vagy azzal egyenértékű berendezés" szerepelt. A nyertes ajánlattevő ajánlatában nem jelölt meg semmilyen típust sem a gépre vonatkozólag. A kivitelezéskor elfogadható-e az ajánlati felhívásban megjelölt típustól eltérő típus, amely műszaki paraméterei alapján az ajánlattevő szerint a kiírásnak megfelelően azzal egyenértékű?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek jogában áll eldönteni, mi minősül azzalegyenértékűnek, ami a kiírásban szerepel. Tény, hogy egyszerűbb lett volnaelőrelátónak lenni, s a géptípusra rákérdezni, azonban amennyiben azajánlattevő nem jelölt meg típust, így vélelmezhető, hogy a megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés az új Kbt. szabályainak alkalmazására

Kérdés: 2004 áprilisában – a régi Kbt. szerint – indított nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelenül zárult le. (Eredményhirdetés 2004 júniusában volt.) Van-e lehetőség áttérni az új Kbt. szerinti tárgyalásos eljárásra, avagy az új Kbt. szerinti nyílt eljárást kell ismételten kiírnunk?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének d) pontjaszerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az, akitközbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltottak, az eltiltásideje alatt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja egyértelművé teszi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
359
360
361
…
402