Találati lista:
111. cikk / 209 Ajánlattevő és alkalmasságot igazoló szervezet azonossága egy eljárásban
Kérdés: Egy multinacionális szervezet védőszemüvegeket forgalmaz. Kizárja-e a lehetőségét annak, hogy alkalmasságot igazoló szervezetként induljon velünk, ha ő is részt vesz, mint az ajánlattevő ugyanazon tenderen, bár valószínűleg más soron?
112. cikk / 209 Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók
Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
113. cikk / 209 Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél
Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
114. cikk / 209 Egybeszámítás építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházások egybeszámításával kapcsolatosan mi az egybeszámítás elve abban az esetben, ha több városban, nagyobb épületállománnyal rendelkező intézmény az épületeinek karbantartását szeretné megvalósítani úgy, hogy előre ütemezett feladatokat is el szeretne látni, és az előre nem látható (beázás, csőtörés stb.) feladatok beszerzésére is szeretne felkészülni? Egybe kell-e számítani az összes telephelyen (épületen) felmerült összes karbantartási/javítási munkát, vagy szakiparonként kell az egybeszámítást elvégezni? Hol lehet a projektszemléletet bevezetni? Gondolok itt egy nagyobb – de nem építésiengedély-köteles – átalakítási vagy javítási munkára.
115. cikk / 209 Többes alvállalkozás
Kérdés: Egy alvállalkozó ugyanazon eljárásban több ajánlattevő ajánlatában lehet-e alvállalkozó? Vagyis ha én mint alvállalkozó (10 százalék feletti vagy alatti) több ajánlattevőnek szeretnék alvállalkozója lenni egyszerre ugyanazon eljárásban, megtehetem-e? Ezt a kérdést már megválaszolták a Közbeszerzési Levelek 143. számában (2910-es kérdés), de véleményem szerint itt nem az alvállalkozóra, hanem az ajánlattevőre vonatkozóan adták a választ (a 28. § szerint egyértelmű, hogy az ajánlattevő nem lehet ugyanabban az eljárásban más ajánlattevő alvállalkozója). Én konkrétan az alvállalkozó vonatkozásában szeretném feltenni a kérdést.
116. cikk / 209 Részvétel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban önálló ajánlattétel nélkül
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra hívtak minket. Ha mi nem teszünk önállóan ajánlatot, részt vehetünk a tárgyaláson?
117. cikk / 209 Egy alvállalkozó több ajánlattevő ajánlatában, azonos eljárásban
Kérdés: Egy alvállalkozó ugyanazon eljárásban több ajánlattevő ajánlatában is szerepelhet?
118. cikk / 209 Eljárási díjak 2012-től
Kérdés: Az igazgatási szolgáltatási díjak vonatkozásában van-e minimuma a közösségi rezsimben indított eljárások díjának? Miért ilyen magasak a díjak?
119. cikk / 209 Részajánlattétel az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új törvény szerint lesz-e lehetőség részajánlattételre?
120. cikk / 209 Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
