Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében valóban úgy tűnik, hogy maga az eljárástípus miatt nincs a rezsimnek jelentősége, hiszen azonos formában kerül lefolytatásra, a Közbeszerzési Hatóság határozata alapján. Véleményünk szerint ennek ellenére releváns az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] Speciálisan merülhet fel a részekre bontás tilalmának helyes értelmezése, amikor több szervezeti egységből álló ajánlatkérő törekszik a közbeszerzés becsült értékének meghatározására. Először is rögzítendő, hogy a Kbt. szerinti értelemben vett részekre bontás minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 19. § (4) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi egy, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzésről kisebb értékű szerződések leválasztását. A jogintézmény hátterében a kisebb vállalkozások piacra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a értelmében a kérdésben jelzett beszerzési tárgyak kivételnek minősülnek.A kivétel esetében is figyelembe kell ugyanakkor venni a részekre bontás tilalma szabályt.A 111. § f) pont alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Részekre bontás tilalma, egybeszámítás szolgáltatásmegrendelések esetén

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelések esetén fennáll-e a részekre bontás tilalma, ha egy telephely (kastély, szálloda) üzemeltetéséhez tanácsadói szolgáltatást venne igénybe az ajánlatkérő? Ha a tanácsadói szolgáltatás körei különbözőek (üzemeltetéssel, közbeszerzéssel és adótanácsadással kapcsolatosak), akkor ezen szolgáltatások becsült értékeit egybe kell számítani? (Funkcionálisan egy egységnek tekinthető a megvalósítási hely, azonban a szerződések nem azonos tartalmúak, külön álló egységet képezhetnek. A kérdés a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő standard, állandó beszerzési igényéhez kötődik.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő amúgy is a közbeszerzés hatálya alá tartozik, feltételezzük, hogy klasszikus ajánlatkérőként éves közbeszerzési tervet készít. Ennek keretében egybe kell számítania más telephelyek tanácsadói szolgáltatásait is. Amennyiben csak és kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság 2020 szeptemberében anonim információs csatornát indított el, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival bárki anonim formában osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdések rendkívül komplex helyzetről szólnak, melyet a legfontosabb EUB-döntések ismeretében válaszolunk meg, a lehető legrövidebben, ugyanakkor javasoljuk az érintett döntések részletes áttekintését.A C-187/04. és a C-188/04. számú egyesített ügyekben az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet a válaszából: […] Az egyház mint jogi személy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatás esetében mentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. Vannak olyan egyházi fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Értékhatár alatti eljárások lebonyolítása EKR-ben

Kérdés: Az értékhatár alatti eljárást lebonyolíthatom EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két szempontból értelmezhető. Egyrészt értékhatár alatti eljárások is lebonyolíthatók az EKR-ben 2019. július 1-jétől, bár ez a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása előtt javasolt a Kbt. 5. §-a szerint átgondolni, hogy milyen mértékű a támogatási intenzitás, és milyen forrásból valósul meg a projekt, azaz a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A kérdésből kiderül, hogy a támogatási intenzitás több mint 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
1
3
4
5
7