Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet a válaszából: […] A fióktelep nem minősül külön jogi személynek, így az ajánlatkérőnek a közbeszerzési terve kialakítása során a fióktelepek igényét együttesen kell felmérnie. Az egyes beruházások egybeszámítása vonatkozásában két szempontra kell fokozottan figyelemmel lenni az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet ismertetésének joghatásai

Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatos főszabály nem változott, azaz az eredménytelenségről szóló döntés alapja lehet, ha minden ajánlat meghaladja a fedezetet.Az új Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:      

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzatok Közbeszerzési Szabályzata

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Szabályzat elkészítésének kötelezettségét a hatályos Kbt. 27. §-ának (1) bekezdése rögzíti, többek között az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Egybeszámítás különböző minisztériumok azonos tárgyú beszerzése esetén

Kérdés: Ha különböző minisztériumok egy vállalkozástól rendelnek meg azonos tárgyú szolgáltatásokat, azokat egybe kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma egy adott ajánlatkérőhöz kötődik, hasonlóképpen az ajánlatkérő közbeszerzési terve is, tehát az nem számítódik egybe más ajánlatkérők közbeszerzési terveivel, illetve közbeszerzéseivel. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Azonos tartalmú szolgáltatások beszerzése eltérő megnevezéssel

Kérdés: Ha egy ajánlatkérő folyamatosan azonos vállalkozástól rendel meg szolgáltatásokat gyakorlatilag azonos tartalommal, de más-más elnevezéssel, elfogadható-e, hogy az összességében 100 M Ft nagyságrendet is elérő megrendeléseket darabonként, ún. háromajánlatos eljárásban szerzi be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett megoldás feszegeti vélhetően a Kbt. részekre bontás tilalmának szabályait, mely az alábbiak szerint szól:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés megkerülése miatt indult eljárások esetében az eljárások megindítása során nem irány­adó, hogy milyen okból kerülte meg az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény szabályait. Az eljárás során lehetőség van az érvek részletes kifejtésére. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] Tekintsük először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:– tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott és támogatással nem érintett beszerzések egybeszámítása

Kérdés: A részekre bontás tilalmával kapcsolatban az alábbi kérdés merült fel. Az ajánlatkérő támogatási szerződést kötött a 2014-es évben, melynek keretében 2015. évben informatikai eszközök, bútorok, mobiltelefonok, személygépkocsi beszerzésére közbeszerzési eljárást kell indítania. Az ajánlatkérőnek a 2015. évben a támogatási szerződésen kívül is van beszerzési igénye informatikai eszközök beszerzésére vonatkozóan. Az ajánlatkérőnek a két – már ismert – beszerzési igényt egybe kell-e számítania, vagy egybeszámítási kötelezettség terhe nélkül beszerezheti – közbeszerzési eljáráson kívül – a támogatással nem érintett informatikai eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk megadásakor feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nemcsak a támogatás erejéig köteles közbeszerezni, hanem egyébként is a közbeszerzés hatálya alá tartozik. Ha csak a támogatott projekt révén kellene közbeszereznie, akkor erre nem lenne szükség, közbeszerzését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
4
5
6
7