1510 talált cikk a részvétel kifejezésre

Kérdés: Amennyiben tervezőként részt vettem a dokumentáció elkészítésében, részt vehetek-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként?

Kérdés: Kötelező-e a központosított közbeszerzésben való részvétel minden kormányzati beszerzés esetében? Kötelező-e akkor is, ha a KSZF honlapján nem találunk minden szükséges beszerzési tárgyra javasolt szállítót?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a részvételi felhívásban azt írta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az adóigazolásokat vagy azok másolatát, elegendő-e a fénymásolat? Cégkivonat esetében mi a vonatkozó szabály?

Kérdés: Fontos, hogy lehetőség legyen a dokumentáció elolvasására, és közös jelentkezés esetén nem tartjuk korrekt eljárásnak, hogy mindenkinek meg kelljen vásárolni a dokumentációt. Ennek ellenére miért teheti kötelezővé az ajánlatkérő a dokumentáció megvételét?

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget ad hiánypótlásra, de nem határozza meg azt, hogy arra hány esetben van lehetőség. Mit jelent ez az ajánlattevő számára?

Kérdés: Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?