Hiánypótlás központi e-mail címre

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek főszabályként írásban kell dokumentálnia eljárását a Kbt. alábbi rendelkezései szerint.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a törvényből más nem következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során az Európai Unió Bíróságának döntései alapján figyelemmel kell lenni arra az időszakra, mely az ajánlatkérő számára belátható eljárásai tervezésénél. Mivel még az eljárás során derült ki a további igény, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező megjelölés hiánya az ajánlat csomagolásán

Kérdés: Pótolható-e az a hiány, hogy az ajánlaton, illetve annak csomagolásán nem tüntettük fel a "Határidő előtt nem bontható fel!" megjelölést? Vagy emiatt érvénytelen az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok a hatályos Kbt.-ben alapvetően azt szolgálják, hogy a hiányosan benyújtott ajánlatok hiányai orvosolhatók legyenek, és minél több érvényes ajánlat kerülhessen összehasonlításra, értékelésre.Ezzel vannak összefüggésben az érvénytelenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A visszaigazolási kötelezettség a Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályából adódhat.A Kbt. e vonatkozásban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Gazdasági társaság alapításának kötelezettsége

Kérdés: Kötelezővé teheti-e az ajánlatkérő a gazdasági társaság alapítását egy adott közbeszerzés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 27. §-a szerint az ajánlatkérő nem kötheti a közbeszerzési eljárásban való részvételt gazdasági társaság alapításához, ami azt jelenti, hogy sem a részvételi jelentkezés benyújtásának, sem az ajánlattételnek nem lehet feltétele, hogy a részvételre jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Ajánlatleadás két helyszínen

Kérdés: Megjelölhet-e az ajánlatkérő két helyszínt az ajánlatok leadására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 61. §-a mindössze annyit ír elő a benyújtás helyével kapcsolatban, hogy az ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell jelölnie, hogy a részvételi jelentkezést vagy az ajánlatot hol kell benyújtani, illetve postai benyújtás esetén milyen címre kell megküldeni.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Nem feltétlenül szükséges az üzleti titok fizikailag is külön kötött példányát elkészíteni. Amennyiben az ajánlatban, részvételi jelentkezésben egy, például piros színű lap vonatkozásában az ajánlattevő jelzi, hogy az ajánlat az üzleti titkot tartalmaz, elfogadható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ismételt betekintési kérelmek megtagadhatósága

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. Az ajánlattevőnek van-e arra lehetősége, hogy több alkalommal is kérje az adott eljárásban az ajánlatkérőtől az ajánlatokba való betekintést, akkor is, ha már az első alkalommal valamennyi ajánlatba betekintett, és az iratbetekintést követően nem keletkezett egyetlen ajánlat esetében sem új irat/dokumentum (például vitarendezésre becsatolt újbóli hiánypótlás vagy felvilágosítás)? Az ajánlatkérőnek van-e a fenti körülmények alapján lehetősége arra, hogy megtagadja az azonos ajánlattevő esetében az ismételt betekintési kérelmeket?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésre vonatkozó szabály egyértelműen fogalmaz, mikor egyszeri iratbetekintést tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy az esetek többségében egy iratbetekintés során is meg lehet bizonyosodni a legfontosabb tartalmi elemekről, hiányosságokról, így az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címke:

Szakember és az őt bevonó szervezet (személy) közötti jogviszony

Kérdés: Az alkalmasság igazolásában részt vevő szakembernek rendelkezni kell-e bármilyen jogviszonnyal az ajánlattevő, vagy az őt bevonó alvállalkozó, erőforrás-szervezet irányába az ajánlat­adás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki abból a kérdésből, hogy milyen mélységben vizsgálhatja az ajánlatkérő az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet viszonyát.A DB D.470/21/2012. számú határozata alapján a kapacitást biztosító szervezet és az általa rendelkezésre bocsátott szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás, érvénytelenség

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás szabályai az alábbiakban érintik a kérdést.A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
1
47
48
49
70