Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] Ez nagyon nehéz kérdés, és véleményünk szerintáltalánosságban igazán jó választ nem is lehet rá adni. Mindig a konkrétesetben kell megítélni, hogy a jelentkező "ajánlata" közbeszerzési értelembentekinthető-e ajánlatnak, avagy sem.Előrebocsátom, hogy a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos eljárás szakaszai: a részvételi szakasz és azajánlattételi szakasz.A közbeszerzési törvény 101. §-ának (1) bekezdése szerint akét szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet azajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személy fogalmát a közbeszerzési törvénykonkrétan – azaz értelmező rendelkezései között – nem határozza meg, arról akövetkezők szerint rendelkezik:A Kbt. 71. § (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy azajánlattevőnek ajánlatában – abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] Mivel a részvételi szakaszban még nem láthatóak teljespontossággal az ajánlatkérő által támasztott követelmények, ezért a részvételrejelentkező nem dönthet teljes biztonsággal az alvállalkozókról sem.Alvállalkozó a Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint az aszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Alvállalkozók, közös ajánlattevők alkalmasságának igazolása

Kérdés: Az alvállalkozó alkalmasságát akkor is igazolni kell, ha erre vonatkozóan az ajánlati felhívás nem rendelkezik? Milyen szempontok szerint történik az alkalmasság igazolása az alvállalkozóknál és a közös ajánlattevőknél?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65-69. §-aiban rendelkezik az ajánlattevő ésalvállalkozója kapcsán az igazolások rendjéről. Ehhez kapcsolódóan jelent meg aKözbeszerzési Értesítőben a Közbeszerzések Tanácsának 4/2004. (K. É. 128.)számú ajánlása, amelynek D) pontja rendezi a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Téves címzés következményei

Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a felolvasólapon az ajánlatkérő feltünteti alevelezési címét, és a további adatközlés során egyértelműen a levelezési címetjelöli meg, a kiíró kötelessége a levelezési címre küldeni a hiánypótlásifelhívását. Az így, az ajánlatkérő hibájából nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Késedelem ügyintézési határidő miatt

Kérdés: Hiánypótlási határidővel kapcsolatban kérdezzük, hogy hatósági okirat pótlásakor milyen igazolási lehetősége van az ajánlattevőnek (például egy 30 napos ügyintézés esetén)?
Részlet a válaszából: […] Ha a megadott idő alatt bizonyíthatóan nem kérhető be azokirat, ezt a hiánypótlás lejárta előtt jelezni kell az ajánlatkérőnek,hivatkozva a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésére, tekintettel arra, hogy azesélyegyenlőség a hiánypótló felet is megilleti azon ajánlattevőkkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Alvállalkozók, "3. személyek" a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Részvételi felhívási szakaszban a 10 százalék alatti alvállalkozó megjelölhető-e? Mi a különbség a 10 százalék alatti alvállalkozó és a "3. személy" között a Kbt. 105. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] Alvállalkozónak az a szervezet (személy) minősül, amellyel(akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésteljesítése céljából, az adott szerződésre tekintettel fog szerződést kötnivagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
1
…
65
66
67