Eredményhirdetés határideje

Kérdés: Tárgyalásos eljárásnál is érvényes a régi Kbt. 94. §-a az eredményhirdetéssel kapcsolatban, miszerint az ajánlattételi bontás után 30, illetve 60 nappal kell az eredményt kihirdetni? Vagy az utolsó tárgyalás után kell számolni a 30, illetve 60 napot? Változott ez az új törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] Az új törvényben már nincs szó eredményhirdetésről, hanem az összegezés eljuttatása helyettesíti a korábbi eredményhirdetést. Erre továbbra is fennáll a kérdésben jelzett, ún. 30/60-as szabály, azaz ennyi idő áll az ajánlatkérő rendelkezésére az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címke:

Írásbeli összegzést követő újabb összegzés jogszerűsége

Kérdés: Az írásbeli összegzést követően az ajánlatkérő más pontszámokkal újabb összegzést küldött, melyből nem derült ki, hogy mi alapozta meg az eltérő pontszámokat. Egyben kaptunk egy tájékoztatást is, miszerint vitarendezési kérelem eredményeként más ajánlattevő nyert. (A nyertes ajánlattevő pontszámai változtak.) Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 78. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő mind a részvételi szakasz, mind az ajánlattételi szakasz végén készített írásbeli összegezést egy alkalommal módosítsa. A részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő lehetséges jogcselekményei az eljárást lezáró döntést követően

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?
Részlet a válaszából: […] A választ a Kbt. előzetes vitarendezésre vonatkozó 79. §-ának és az összegezés megküldésére vonatkozó 78. §-ának értelmezésével adjuk meg.A 78. § (2) bekezdése értelmében lehetőség van az írásbeli összegezés módosítására a megküldéstől számított 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A 3019-as kérdésre adott válaszban tisztáztuk az alvállalkozói léttel és a kizárólagossággal kapcsolatos álláspontunkat, mely szerint a kizárólagosság és a közvetlen bevonás véleményünk szerint nem áll fenn, ugyanakkor utaltunk a kizárólagossággal kapcsolatos értelmezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Eljárás azonosítójának pótlása

Kérdés: A tender ajánlatkérője úgy kéri benyújtani az ajánlatot, hogy az eljárás azonosítója szerepeljen minden egyes benyújtott dokumentumon. Fogunk benyújtani egy külföldi intézmény által kiállított referenciát, erről azonban lemaradt ez a szám. Ráírhatom tollal, és szignálják le az ajánlat aláírói, és pecsételjem le, figyelembe véve az ajánlatkérő következő előírását? Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyet – az ajánlat beadása előtt – módosítottak, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is el kell látni kézjeggyel.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az ajánlatkérő ezt nem tekinti nem formaikérdésnek, azaz levonható az a következtetés, hogy az eljárás azonosítójánakszerepeltetése nem tartalmi kérdés, akkor nem feltétlenül szükséges a külföldiintézmény által kiállított referencialevél kiegészítése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő építési beruházásra lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás dokumentációja

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást folytat le kiegészítő építési beruházásra, lejelenti a Döntőbizottságnak. A hatóság miért szólít fel hiánypótlásra a dokumentáció rendelkezésre bocsátása okán, mikor a Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja szerint nem is kötelező ilyen eljárásnál dokumentációt készíteni?
Részlet a válaszából: […]  Mivel a közbeszerzési törvény 38. §-a értelmében valóbancsak opcióról lehet szó, ennek oka, hogy a kiegészítő építési beruházásokesetében gyakori a tervek rendelkezésre bocsátása, továbbá az ajánlatkérőktöbbsége készít dokumentációt ebben az esetben is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Ajánlattételi határidő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő milyen ajánlattételi határidőt kell, hogy alkalmazzon?
Részlet a válaszából: […]  A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainakalkalmazása során nemzeti rezsimben is a hirdetmény közzététele nélküli eljárásközösségi szabályait kell alkalmazni, a nemzeti szabályok figyelembevételével. A Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Ajánlatra vonatkozó előírások 2012-től

Kérdés: Mennyiben változtak az ajánlatra vonatkozó Kbt.-szabályok 2012-től?
Részlet a válaszából: […]  A vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 60. §-a tartalmazza azalábbiak szerint:– az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati(ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételifelhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
Részlet a válaszából: […]  Igen, sajnálatos módon – a korábbi szabályozás szerint -ebben az esetben a gyártót maga az ajánlatkérő minősíti alvállalkozónak, ígyazonban a 25 százalék elérését követően egyben közös ajánlattevői kényszere isvan az anyavállalatnak.Az új törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […]  A választ két részre érdemes bontani. Az eljárás soránugyanis nincs lehetőség alvállalkozó cseréjére, mivel megszűnik a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozói megkülönböztetés, ennekmegfelelően az ezen kívül eső harmadik személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
20
21
22
26