Kiegészítő építési beruházásra lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás dokumentációja

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást folytat le kiegészítő építési beruházásra, lejelenti a Döntőbizottságnak. A hatóság miért szólít fel hiánypótlásra a dokumentáció rendelkezésre bocsátása okán, mikor a Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja szerint nem is kötelező ilyen eljárásnál dokumentációt készíteni?
Részlet a válaszából: […]  Mivel a közbeszerzési törvény 38. §-a értelmében valóbancsak opcióról lehet szó, ennek oka, hogy a kiegészítő építési beruházásokesetében gyakori a tervek rendelkezésre bocsátása, továbbá az ajánlatkérőktöbbsége készít dokumentációt ebben az esetben is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Ajánlattételi határidő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő milyen ajánlattételi határidőt kell, hogy alkalmazzon?
Részlet a válaszából: […]  A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainakalkalmazása során nemzeti rezsimben is a hirdetmény közzététele nélküli eljárásközösségi szabályait kell alkalmazni, a nemzeti szabályok figyelembevételével. A Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Ajánlatra vonatkozó előírások 2012-től

Kérdés: Mennyiben változtak az ajánlatra vonatkozó Kbt.-szabályok 2012-től?
Részlet a válaszából: […]  A vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 60. §-a tartalmazza azalábbiak szerint:– az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati(ajánlattételi), több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételifelhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
Részlet a válaszából: […]  Igen, sajnálatos módon – a korábbi szabályozás szerint -ebben az esetben a gyártót maga az ajánlatkérő minősíti alvállalkozónak, ígyazonban a 25 százalék elérését követően egyben közös ajánlattevői kényszere isvan az anyavállalatnak.Az új törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Alvállalkozó cseréje 2012-ben

Kérdés: Cserélhetek-e alvállalkozót az új Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […]  A választ két részre érdemes bontani. Az eljárás soránugyanis nincs lehetőség alvállalkozó cseréjére, mivel megszűnik a 10 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozói megkülönböztetés, ennekmegfelelően az ezen kívül eső harmadik személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó átminősítése

Kérdés: A későbbiekben lesz-e lehetőség a 25 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó átminősítésére?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. fenntartja azt a megoldást, hogy a 25 százalékotmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó csak közösajánlattevőként kerülhet bevonásra.A 26. § értelmében, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzésértékének 25 százalékát meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlati kötöttség vonatkozásában minden egyes eljárásiszabálynál külön-külön olvasható az ajánlati kötöttség időtartamánakmeghatározása az eljárás során az összegezés megküldéséig. A szerződéskötésszakaszára egységesen értelmezendő a törvény 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozó igénybevételének mértéke

Kérdés: Milyen mértékben vehető igénybe alvállalkozó? Az ajánlatkérő előírta, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben nem lehet alvállalkozót igénybe venni. Ez jogszerű? Ehhez kapcsolódva kérdezem, hogy az új törvényben változik-e az alvállalkozó szabályozása?
Részlet a válaszából: […]  Az alvállalkozó bevonásának mértéke ajánlatkérő által nemirányítható, erre lehetősége sem a hirdetményben, sem a dokumentációban, sem atárgyalások során az ajánlatkérőnek nincs. 2012. január 1-jétől a 10 százalékosarány kimarad a Kbt.-ből, azaz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XXIX. törvény úgy módosította a Kbt.-t, hogy felhatalmazást adott arra,hogy a kormány rendeletben szabályozza – egyebek mellett – az irányítása vagyfelügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
19
20
21
25