Mentesülés a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól

Kérdés: Mikor mentesül az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól? A feltett kérdéseinkre ugyanis nem kaptunk választ. Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem jelez vissza?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozóan a Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azt a kérés beérkezését követően, ésszerű határidőn belül, de legkésőbb– az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal,– gyorsított eljárásban négy nappal,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlás azonos tartalommal történhet, mint a rendes hiánypótlás. Nem érintheti tehát a Kbt. 67. §-ának megfelelően a szakmai ajánlatot, továbbá nem járhat új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Iratbetekintés kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően iratbetekintést kértünk a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A részvételi jelentkezés iratanyagába az ajánlatkérő az iratbetekintést nem tette lehetővé. Helyesen járt el az ajánlatkérő? Az eljárást lezáró döntést követően csak az ajánlattételi szakaszt lehet érdemben vizsgálni?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés nem korlátozható időben. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi az összegzések megküldését követően, hogy ez mindkét eljárási szakaszra vonatkozik.A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatok (részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Részvételi jelentkezésben nem szereplő alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati szakaszban, vagy akár egyszakaszos eljárásban (nyílt eljárás) hiánypótlás során sincs lehetőség új szereplő bevonására. Tehát később – esetünkben a részvételi jelentkezést követően – már nincs lehetőség új alvállalkozó megjelölésére, legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Részvételi határidő minimális időtartama

Kérdés: Jogos-e, ha az ajánlatkérő egy nagy becsült értékű tenderben gyakorlatilag öt munkanapot ad a jelentkezés feltételeinek megértésére, dokumentáció átvételére, megértésére, és elviekben tíz nap áll rendelkezésre a részvételi jelentkezésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő vélhetően az eljárást megindító hirdetmény megjelenésétől számított öt munkanapot sérelmezi. Ugyanakkor van arra jogi lehetőség, hogy a részvételi szakasz minimum tíz napra rövidüljön a Kbt. 85. §-a értelmében.A Kbt. 85. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Eredményhirdetés határideje

Kérdés: Tárgyalásos eljárásnál is érvényes a régi Kbt. 94. §-a az eredményhirdetéssel kapcsolatban, miszerint az ajánlattételi bontás után 30, illetve 60 nappal kell az eredményt kihirdetni? Vagy az utolsó tárgyalás után kell számolni a 30, illetve 60 napot? Változott ez az új törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] Az új törvényben már nincs szó eredményhirdetésről, hanem az összegezés eljuttatása helyettesíti a korábbi eredményhirdetést. Erre továbbra is fennáll a kérdésben jelzett, ún. 30/60-as szabály, azaz ennyi idő áll az ajánlatkérő rendelkezésére az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Írásbeli összegzést követő újabb összegzés jogszerűsége

Kérdés: Az írásbeli összegzést követően az ajánlatkérő más pontszámokkal újabb összegzést küldött, melyből nem derült ki, hogy mi alapozta meg az eltérő pontszámokat. Egyben kaptunk egy tájékoztatást is, miszerint vitarendezési kérelem eredményeként más ajánlattevő nyert. (A nyertes ajánlattevő pontszámai változtak.) Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 78. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő mind a részvételi szakasz, mind az ajánlattételi szakasz végén készített írásbeli összegezést egy alkalommal módosítsa. A részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Ajánlatkérő lehetséges jogcselekményei az eljárást lezáró döntést követően

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?
Részlet a válaszából: […] A választ a Kbt. előzetes vitarendezésre vonatkozó 79. §-ának és az összegezés megküldésére vonatkozó 78. §-ának értelmezésével adjuk meg.A 78. § (2) bekezdése értelmében lehetőség van az írásbeli összegezés módosítására a megküldéstől számított 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A 3019-as kérdésre adott válaszban tisztáztuk az alvállalkozói léttel és a kizárólagossággal kapcsolatos álláspontunkat, mely szerint a kizárólagosság és a közvetlen bevonás véleményünk szerint nem áll fenn, ugyanakkor utaltunk a kizárólagossággal kapcsolatos értelmezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Eljárás azonosítójának pótlása

Kérdés: A tender ajánlatkérője úgy kéri benyújtani az ajánlatot, hogy az eljárás azonosítója szerepeljen minden egyes benyújtott dokumentumon. Fogunk benyújtani egy külföldi intézmény által kiállított referenciát, erről azonban lemaradt ez a szám. Ráírhatom tollal, és szignálják le az ajánlat aláírói, és pecsételjem le, figyelembe véve az ajánlatkérő következő előírását? Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyet – az ajánlat beadása előtt – módosítottak, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is el kell látni kézjeggyel.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az ajánlatkérő ezt nem tekinti nem formaikérdésnek, azaz levonható az a következtetés, hogy az eljárás azonosítójánakszerepeltetése nem tartalmi kérdés, akkor nem feltétlenül szükséges a külföldiintézmény által kiállított referencialevél kiegészítése....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
1
18
19
20
25