69 talált cikk a szabályzat kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat értékesíteni kívánja – az előírásoknak megfelelően nyilvános pályázat útján (Áht., egyéb szabályzatok stb.) – az egyik tulajdonában álló ingatlant, akként, hogy vételár helyett egy másik ingatlan tekintetében építési beruházást kellene a potenciális vevőnek teljesítenie. E teljesítést követően az értékesíteni kívánt ingatlan tulajdonjoga átszállna a vevőre. Az értékarányosság követelményére figyelemmel a felek kölcsönösen elszámolnának egymással. Kérdésünk, hogy a fentiek megvalósítása – megtartva a nyilvános pályáztatás jogszabályi követelményeit – a Kbt. megkerülésének minősül-e? Ebben az esetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia az önkormányzatnak az építési beruházás megvalósítása végett? Kérdezzük továbbá, hogy amennyiben a fentiekben írt beszerzés közbeszerzés-köteles, úgy építési koncesszióról van-e szó? A Kbt. 26. §-a szerint ugyanis az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A hivatkozott jogszabályhely alapján van-e lehetőség arra, hogy a beruházással érintett ingatlan helyett egy másik épület tulajdonjogát adja át ellenszolgáltatásként az önkormányzat? Ez egy további kérdést vet fel, miszerint a törvény által hivatkozott hasznosítási jog jelenthet-e tulajdonjog-átengedést?

Kérdés: A tárgyalás lefolytatásának menetét, annak ajánlatkérő által előírt szabályait milyen részletességgel kell közölni az ajánlati dokumentációban? Kell-e készítenie az ajánlatkérőnek ilyen esetre ún. tárgyalási szabályzatot?

Kérdés: Lefolytathatunk-e ajánlatkérőként elektronikus árlejtést saját számítógépes rendszerünkön, vagy kötelező szolgáltatót igénybe vennünk?

Kérdés: Bizonyos ajánlati elemeket (például: terméklista) a papíralapú formátum mellett kérheti-e benyújtani az ajánlatkérő elektronikus formában is?

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?

Kérdés: A helyben központosított közbeszerzésben a hibásan, késedelmesen vagy egyéb okból nem szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevővel szemben érvényesíthetnek-e közvetlenül igényt az egyes ajánlatkérők, vagyis azok a szervezetek, amelyek részére a teljesítés történik, avagy erre csupán a központi ajánlatkérő (ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet) jogosult? Ha tehát adott esetben polgári jogi alapon álló igénye merül fel valamely "háttér-ajánlatkérőnek", akkor eljárásjogi szempontból milyen szabályok szerint léphet fel, és ennek során milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek?

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?

Kérdés: Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján – ha szükséges – le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?