246 talált cikk a szakmai alkalmasság kifejezésre

Kérdés: Az alkalmasság kérdésköréhez szorosan kapcsolódnak a műszaki és szakmai alkalmassági körhöz tartozóan a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának rendelkezései, amelyek a referenciaigazolás tekintetében tartalmaznak előírást. E szabályoknál nincs olyan szűkítés, mint a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjánál. Ezért kérdeznénk meg, hogy ha szintén a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésével összhangban három évre visszamenőleg írnak elő referenciaigazolást, akkor érvénytelennek tekinthető-e annak az ajánlattevőnek az ajánlata, aki nem tud ennek megfelelni, és az olyan ajánlattevőnek is, aki azért nem tud megfelelni, mert például tavaly alakult, és így három évre visszamenőleg nem tud referenciaigazolást benyújtani? Ha érvénytelennek tekinthető az ajánlat, akkor nincs összhang a forgalmi adatok – Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja – körénél előírt szabályozás és a Kbt. 67. §-a szerinti szabályok között. Ha nem tekinthető érvénytelennek, akkor miért nem? Előállhat olyan eset, hogy a forgalmi adatok kérésére vonatkozó szabály alapján nem érvénytelen az ajánlata annak az ajánlattevőnek, aki például csak tavaly alakult, de a referenciakörben viszont érvénytelen, a fenti tényállást alapul véve?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?

Kérdés: A Kbt. 52. §-a lehetőséget biztosít közös ajánlattételre. Valamennyi további kérdésünk arra az esetre vonatkozik, ha a közös ajánlattevők a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az előírt alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, azaz az ajánlatkérő erre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nem rendelkezett. Kérdéseink ennek megfelelően a következők: A közös ajánlattevők számára vonatkozóan van-e korlátozás? Az ajánlati felhívás 10 százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó alkalmassági előírása értelmezhető-e (utólagosan) a közös ajánlattevőkre is? Az "együttesen való megfelelés" értelmezhető-e úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassági feltételek közül – a közös ajánlattevők választása szerint – egyik feltételnek az egyik, a másiknak a másik (és így tovább, akár váltakozva is) megfelelhetnek, vagy a közös ajánlattevők bármelyikének ugyan, de egyedül kell megfelelnie valamennyi alkalmassági előírásnak?

Kérdés: Egy takarítási szolgáltatási pályázat kiírásánál az értékelési szempontok lehetnek-e a következők: 1. Szolgáltatás ára 2. Alkalmazott technológia 3. A szolgáltatás minőségét javító intézkedések, ajánlatok?

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza – ha jól tudom – azt az esetet, ha az ajánlatkérő referencialátogatásokat tesz az egyes ajánlattevőknél. (Megnézi, hogy működik a rendszer, amit ajánlanak.) Meg lehet vagy kell-e hívni a többi ajánlattevőt az ilyen referencialátogatásra? (Tárgyalásos eljárásról van szó.) Jól gondolom-e, hogy a Kbt. alapelveinek csak az felel meg, ha vagy minden ajánlattevő részt vesz a másik ajánlattevő referencialátogatásain, vagy egyik sem, csak az érintett? Jogsértő-e, ha egy ajánlattevő az érintetten kívül megjelenik a többi és az érintett tudta nélkül?

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?

Kérdés: Műszaki, szakmai alkalmasságnál a Kbt. 67. § (1) bekezdésének módosított a) pontjában új elem a "korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölése" a referenciák tartalmában. Az ajánlatkérő választhat, hogy az ellenszolgáltatás összegét írja elő, vagy a mennyiségre utaló más adatot? Vagy kötelező mindkét lehetőséget biztosítani?

Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?