238 cikk rendezése:
181. cikk / 238 "Más szervezet"-re előírható feltételek
Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
182. cikk / 238 Három éven túli referencia elfogadása igazolásként
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?
183. cikk / 238 Minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?
184. cikk / 238 A Kbt. 66. § (2) és 67. § (4) bekezdésének gyakorlati alkalmazása
Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdése gyakorlati alkalmazása körében a következő kérdéseink merültek fel: Vizsgálható-e az "érintett szervezet" alkalmassága? Mi minősül erőforrásnak? Értelmezhető-e az ajánlattevő és az érintett szervezet közös megfelelése?
185. cikk / 238 Ajánlat módosítása és hiánypótlás összefüggése
Kérdés: Hiánypótlás keretében az ajánlat módosításának minősül-e az ajánlattevő egy másik (plusz) referenciája, amely teljesen más tartalmú, mint amit eredetileg az ajánlatába becsatolt? Vagy az ajánlattevő az "eredeti" ajánlata és referenciája alapján rögtön alkalmatlanná válhat?
186. cikk / 238 Létszám és keretszám elhatárolása
Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
187. cikk / 238 Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése
Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
188. cikk / 238 Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után
Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
189. cikk / 238 Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint
Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
190. cikk / 238 Alkalmassággal kapcsolatos új rendelkezések értelmezése
Kérdés: Tervezi-e az Igazságügyi Minisztérium, hogy a Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatban iránymutatást, tájékoztatót bocsát ki, mivel a jelenlegi szövegezés az ajánlatkérők számára nem értelmezhető? Erre a kérdésünkre a Tanács képviselője sem adott választ. Mit jelent az "erőforrás"? Például a beszámoló különböző mutatóival kapcsolatban előírt alkalmassági feltételeknek amennyiben az ajánlattevő nem felel meg, úgy erre bevonhat-e "egyéb szervezetet" (például negatív mérleg szerinti eredmény esetén)?
