1699 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?

Kérdés: Mit jelent pontosan a "műszaki-technikai sajátosságok" kifejezés, mennyire kell ezt szűken vagy tágan értelmezni? Egy számítógépes program működésének vázlatos leírása, amelyet egy pályázathoz kellett elkészíteni, értelmezhető-e műszaki-technikai sajátosságnak a kivételek szempontjából?

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?

Kérdés: Kinevezhető-e a közjegyző a közbeszerzési eljárásban bírálóbizottsági tagnak?

Kérdés: A Magyar Államkincstár szabályozásának megfelelően a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat elérő beszerzések esetében a szerződéskötést követően a kötelezettségvállalásokat egyedileg be kell jelenteni az illetékes fiók részére. A 2 millió forintot meghaladó összes beszerzésre érvényes a kötelezettség?

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban részt vevők képviseltethetik-e magukat meghatalmazottal az elektronikus közbeszerzési eljárásokban? Ha igen, milyen előírásokat kell betartaniuk?

Kérdés: Önkormányzat megteheti-e, hogy összes költségvetési intézményére vonatkozó közbeszerzési szabályzatot ad ki, s külön bizottságot hoz létre a közbeszerzési eljárások lebonyolítására centralizáltan, vagy az önálló költségvetési intézményeknek önállóan kell saját nevükben eljárniuk, szabályozni és lebonyolítani közbeszerzési eljárásaikat?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa 2004. augusztus 30-án megjelent tájékoztatója foglalkozik a kizáró okokkal és ezek igazolási módjával. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kérdezem, hogy az a) pont és az e) pont esetében igazolásként elfogadható-e a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy ragaszkodni kell a tájékoztató szerinti igazolási módokhoz (cégkivonat, APEH és VPOP által kiadott igazolások)?