Találati lista:
591. cikk / 1691 Jogértelmezési kérdések címzettje
Kérdés: Ha a felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatban jogértelmezési kérdéseink merülnek fel, azzal hová fordulhatunk? A KEF-nél például az újraversenyeztető az ajánlatkérő, de nem ő írta ki az alapeljárást? Ebben az esetben milyen lehetőségünk van?
592. cikk / 1691 Alvállalkozók nevesítése, igénybevétele
Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerződés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?
593. cikk / 1691 Támogatott beszerzések alapján megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése
Kérdés: Ha egy tender uniós támogatott, akkor a szerződés teljesítését ellenőrizheti más személy is az ajánlatkérőn kívül?
594. cikk / 1691 Európai dokumentum meghatározása
Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
595. cikk / 1691 Konzorciumi tagok eltérő nyilatkozata alvállalkozók igénybevételéről
Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?
596. cikk / 1691 Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
597. cikk / 1691 Alkalmasság igazolása többségi tulajdonos által
Kérdés: Alkalmasság igazolására igénybe vehetem-e a többségi tulajdonosomat?
598. cikk / 1691 Kérelem megküldése postai úton
Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
599. cikk / 1691 Ajánlat beérkezési idejének vizsgálata
Kérdés: Határidőben benyújtottnak kell-e tekinteni azt a postai küldeményként érkezett ajánlatot, amely ugyan beérkezett az ajánlattevő postabontójába az ajánlattételi határidő lejártáig, de a dokumentációban feltüntetett helyre (címre), szervezeti egységhez nem?
600. cikk / 1691 Gyártó bevonása teljesítésbe
Kérdés: Az ajánlatkérő megadta a dokumentációban a műszaki paramétereket (leírást) az általa beszerezni kívánt termékhez. Mi nem tudjuk legyártani az alapján a terméket. Ebben az esetben beszerezhetjük azt a gyártótól, akit nem kell bejelentenünk közreműködőként? A kiírás szerint az ajánlattevő kifejezetten vállalkozási szerződést kíván kötni erre a beszerzésre. De ha a gyártótól szerzem be, oda kell adnom neki a műszaki leírást, mert a terméknek ahhoz kell igazodnia. Jól értelmezem, hogy az alvállalkozó igénybevétele itt nem kerülhető meg? Vagy esetleg – az arányokra figyelemmel – megoldás a közös ajánlattétel?
