Találati lista:
41. cikk / 91 Autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezése
Kérdés: Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?
42. cikk / 91 Alkalmasság igazolása az új Kbt. szerint
Kérdés: Valóban nincs már lehetőség, mint esetünkben saját anyacégünktől bekérni – mint erőforrást nyújtó szervezettől – a közjegyző előtti nyilatkozatot a kizáró okokról, aláírási címpéldányokat, banki nyilatkozatot az összes számlavezető bankjuktól, mérlegeredményt és forgalmi adatokat két évről, nyilatkozatot arról, hogy "a szerződés időtartama alatt rendelkezésükre fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások?" Mindezt az alapján tettük, hogy az ajánlatkérő előírta: "Igénybe vett erőforrás esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdés szerinti igazolás"-t kér.
43. cikk / 91 Egybeszámítás, a beszerzés éve
Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?
44. cikk / 91 Becsült érték összetevői
Kérdés: Értékjelzéssel ellátott utalványok (például: étkezési jegy stb.) beszerzése esetén az össznévérték alapján kell számítani a becsült értéket? A beszerzésük (például: nyomdai munka, jutalék) szolgáltatási értékét figyelembe kell venni a becsült érték megállapításánál?
45. cikk / 91 Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén
Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
46. cikk / 91 Becsült érték szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén
Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?
47. cikk / 91 Bérbeadó mint erőforrás
Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?
48. cikk / 91 Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
49. cikk / 91 Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma
Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
50. cikk / 91 Szerződéskötés időszakos elmaradása keretmegállapodásos eljárásban
Kérdés: Az ajánlati felhívásban a szerződés időtartama az alábbiak szerint került meghatározásra: Kezdés: 2009. 07. 01. Befejezés: 2010. 12. 31. A szerződés tárgya: az önkormányzat tulajdonában lévő főként oktatási intézmények felújítási munkái, melynek zömét a nyári intézmények leállása alatt (július-augusztus) szükséges elvégezni. 2009. július-augusztus hónapban viszont egyetlenegy felújítási munkára sem történt a keretmegállapodás alapján szerződéskötés, ugyanakkor az önkormányzat felelős vezetői az írott sajtóban nyilatkoztak, hogy több mint 100 millió forintot fordítottak a nyár folyamán az intézmények felújítására. Kérdés: Mi az értelme így a keretmegállapodásnak, és megteheti-e ezt a kiíró önkormányzat?
