Nemzeti elbánásban részesülő termékek

Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti elbánásban nem részesülő ajánlattevő feltételnélkül kizárható az eljárásból, azaz vele szemben nem érvényesül azesélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelménye. A Kbt. alapelvekről szólószabályozása ennek tudatában értelmezendő.A törvény 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Igazságügyi szakértő "beszerzése"

Kérdés: Be kell-e szerezni az igazságügyi szakértőt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben bíróság rendeli ki, erre nincs szükség. Ha azeljárás során saját részről történik az igazságügyi szakértő igénybevétele,amennyiben eléri az egyszerű értékhatárt, akkor igen, közbeszerzési eljárástkell lefolytatni.[A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdés első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. § (1)–(2) bekezdései értelmében a több mint egyévre vonatkozó határozott és határozatlan idejű szerződés esetében évente kellmegjelentetni a teljesítésről szóló tájékoztatót. Az említett rendelkezésekszerint az ajánlatkérő köteles a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első fele arra vonatkozik, hogy az eljárás soránbármikor, indoklás nélkül eredménytelennek lehet-e nyilvánítani az eljárást,vagy visszavonni a felhívást. Erre az a válaszunk, hogy nem. Az ajánlatifelhívást csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése

Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az alábbi, eredetileg 2008. március 1-jétől 17-ighatályos, majd 2009. január 1-jétől újra hatályba lépő rendelkezésrevonatkozik.Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozórésze az alábbiakra módosult.Az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:    

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-nak tanulmányozása után következtethetünk aválaszra. A fenti rendelkezés (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt(a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, direkt módon – a Kbt. szabályozásaszerint – erre nincs lehetőség. A szerződést ugyanis az ajánlat tartalmaalapján kell megkötni, azaz az abban megadott ajánlati árhoz a szerződéskötésiszakban is tartania kell magát az ajánlattevőnek, ami annyit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslat szerződésszegés esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati kérdésekkörében fontos kiemelni, hogy a megkötött szerződéssel kapcsolatos valamennyijogvita – két, alább elemzett kivételtől eltekintve – polgári bírósághatáskörébe tartozik. Abban az esetben tehát, ha a nyertesként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél

Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Kbt. 323. §-a értelmében ugyanis kérelmet nyújthatbe az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyébérdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a értelmében ajánlattevő az a természetesszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyszemélyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzésieljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:
1
…
38
39
40
…
57