Ajánlati kötöttség lezárása szóbeli közléssel

Kérdés: Szóbeli közléssel lezárható-e az ajánlati kötöttség a tárgyalásos folyamat esetén? Meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárások tárgyalási szabályai tekintetében aKbt. 126-129. §-ait kell figyelembe venni. A rendelkezések értelmében, atárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő állapítja meg a tárgyalások menetét, atárgyalási szabályokat és a tárgyalások időütemezését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos értelmezési problémák

Kérdés: Mikortól túlzott mértékű az ajánlattételi biztosíték? Figyelembe vehető-e az ajánlati biztosíték összegének megállapításánál az, hogy a kiíró a beszerzést – részben vagy egészen – támogatás igénybevételével kívánja megvalósítani? Kötelező e minden esetben az ajánlati biztosítékra kötelezés vagy annak megkövetelése az ajánlatkérő belátásától függ?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a Kbt. liberálisirányt követ. Az alkalmazást lehetővé teszi, azaz nem kötelező, míg arendelkezésre bocsátás módjában pedig meglehetősen nagy szabadságot biztosít azajánlattevőknek. Az ajánlati biztosítékra vonatkozó kérdéskört a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Ajánlattevő "felülvállalása"

Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha a garanciális időszak maximálisan 60 hónapban volt megállapítva, de az egyik ajánlattevő 75 hónapot vállalt? Ki kell zárnom az eljárásból?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlattevő vállalta az elérhető maximumot, ezértaz értékelés során nem járhat többletpont a 75 hónapért, úgy kell elbírálni,mintha 60 hónapot ígért volna. A szerződés megkötése során ugyanakkor,amennyiben a kérdésben jelzett ajánlattevő nyert, tekintettel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől

Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény alapjánszerződéskötési kötelezettsége van, amelyet az ajánlattevő kényszeríthet kiannak érdekében, hogy az eredményhirdetés során nyilvánossá vált nyertesipozícióját megerősítse. Amennyiben az ajánlatkérő a halogatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Szerződéskötés megtiltása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Döntőbizottság mindenolyan esetben megtiltja a szerződéskötést, amikor az eljárásban a közbeszerzésialapelvek sérülése valószínűsíthető, továbbá olyankor is, amikor vélelmezhető,hogy az ajánlatkérő nem a megfelelő nyertest hirdette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Támogatás visszavonásának következményei

Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést megelőzően történő támogatásmegvonásróla közbeszerzési törvény 82. §-a szól. A rendelkezés értelmében az ajánlatkérőköteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően– általa előre nem látható és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Szerződéses adatok nyilvánosságra hozatalának korlátjai

Kérdés: Köteles vagyok-e a vagyonőr céggel kötött szerződés minden elemét nyilvánosságra hozni, amikor alapvető vagyonbiztonsággal kapcsolatos elemeket tartalmaz? Ezek üzleti titok tárgyát nem képezik, hiszen a dokumentációban is szerepeltek.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés – a73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve hogy az abbanfoglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével – nyilvános, annak tartalmaközérdekű adatnak minősül. A szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Ügyvédi tevékenység szabályai közbeszerzési szempontból

Kérdés: Az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban most éppen melyek az irányadó szabályok?
Részlet a válaszából: […] Az Ütv. 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározottügyvédi tevékenység megrendelésének szabályairól szól a Közbeszerzések Tanácsaelnökének tájékoztatója, mely meglehetősen friss, segít a kérdésmegválaszolásában. (K. É. 2007. évi 108. szám; 2007. szeptember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Hirdetmények egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 300. §-ának (5) bekezdése alapján az egyszerű eljárás – ha eredményes – szerződéskötéssel zárul le. Ennek értelmében akkor nem kell közzétenni hirdetményt az Értesítőben a szerződéskötésre, módosításra és teljesítésre vonatkozóan sem?
Részlet a válaszából: […] Vegyük ketté az egyszerű eljárást. Ha hirdetménnyel teszikközzé az eljárást – azaz a becsült érték eléri a nemzeti értékhatár felét –,akkor – mivel hirdetménnyel kezdődött az eljárás – hirdetménnyel is zárul, ésközzé kell tenni a szerződés teljesítéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Közbeszerzés értékének eltérése a szerződéstervezetben és a végleges megállapodásban

Kérdés: A kiírásban (dokumentációban) közzétett szerződéstervezetben a közbeszerzés értéke eltér a felek által az eljárás eredményeként megkötött megállapodásban szereplő értéktől. Melyik érték az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a szerződés becsült értékétjelenítette meg a szerződéstervezetben, ez nem okoz problémát. Ha azonban aszerződéstervezetben hibásan benne maradt a korábbi szerződéses díj, akkor -tekintettel a közbeszerzési eljárás egyik céljára, azaz a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
…
39
40
41
…
56