Felhatalmazó nyilatkozat alkalmazása 2009-ben indult eljárásban

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése a következők szerint változott 2010. január 1-jétől: eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – 91. § – kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. E beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot a 2009-ben indult közbeszerzési eljárás tekintetében is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […]

A jelzett szabály nem 2010. január 1-jétől, hanem 2009. november 1-jétől került a Kbt.-be, és az ettől az időponttól induló eljárások tekintetében kell alkalmazni, de előtte nem.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Konzorciumi szerződés tartalmának előírása ajánlatkérő által

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy közös ajánlattétel esetén a konzorciumi megállapodásban a felek határozzák meg a közös ajánlattevők feladatait és a díjból való részesedés mértékét?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlattevő csatoljakonzorciumi megállapodását, de a szerződés kötelező tartalmi elemeinekmeghatározása túlmutat ezen. Amennyiben a feladatok és részesedés közlésérekíváncsi, mivel sem az értékelésnek, sem az alkalmasságnak nem része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Fedezetkezelői számla "feltöltése"

Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb azépítési szerződés hatályának beálltáig meg kell nyitnia, és köteles gondoskodniarról, hogy az építési tevékenység szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Többletmegajánlások az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem kér a kiíráshoz kapcsolódóan többletvállalásokat – például magasabb kötbér, hosszabb fizetési határidő vállalása az ajánlattevő által –, és az ajánlattevő ilyen megajánlásokat tesz, az ajánlatkérő elfogadhatja azokat?
Részlet a válaszából: […] Erre csak akkor van módja az ajánlattevőnek, ha azajánlatkérési dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet erre lehetőségetad. Másképpen fogalmazva, ez akkor lehetséges, ha a szerződésben vannak olyanszerződési pontok (mint például a hivatkozott kötbér vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szerződés rendkívüli felmondása

Kérdés: Van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés rendkívüli felmondására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303-306. §-ai tartalmazzák azokat aközbeszerzés-specifikus rendelkezéseket, amelyeket a közbeszerzési eljáráseredményeként megkötött szerződésekben tartalmilag szerepeltetni kell. A 306/A.§ (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a 306. § (1) és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Műszaki leírás és dokumentáció eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha a dokumentációban szereplő szerződés tartalma eltér az abban foglaltaktól a műszaki tartalom vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Mivel a dokumentációban ellentmondás van, ennek feloldásáraérdemes először kiegészítő tájékoztatás keretében rákérdezni. Amennyibentárgyalásos eljárásról van szó, ennek pontosítására a tárgyalások soránlehetőség van, ha azonban nem áll módjában az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szerződéses tartalom közös ajánlattevők között

Kérdés: Az ajánlattevő lehetővé tette a közös ajánlattételt. Kötelezte a közös ajánlattevőket a közöttük megkötött szerződés becsatolására. A szerződés tartalmáról a dokumentáció, kiírás nem rendelkezett. Milyen tartalommal kössék meg a közös ajánlattevők ebben az esetben a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetén a közbeszerzési szerződés három-vagy többoldalú szerződésként jön létre (attól függően, hogy a közösajánlattételben részes ajánlattevők száma kettő vagy több), melyben a jogosultioldalon az ajánlatkérő, kötelezetti oldalon pedig a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Kötbérmérték a hirdetményben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést kötbérrel kívánja biztosítani. A hirdetményben meg kell jelölni a késedelmi kötbér mértékét, illetve ki határozza azt meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződést biztosító mellékkötelezettségekközött a késedelmi kötbért megjelöli az ajánlatkérő, akkor ennyi információelegendő a hirdetményben, a többit a szerződéses feltételek vagy aszerződéstervezet tartalmazza. Ha azonban a késedelmi kötbér mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szerződéses feltétel meghatározásának terjedelme

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő a konzorciumi szerződés tartalmának meghatározásakor azt írja, hogy abban szabályozni kell az ajánlattevők egymás közti, továbbá az ajánlatkérővel való kapcsolatát? Megítélésünk szerint ez alapján nem lehet szerződést készíteni. Mit tehetünk a pontosítás érdekében?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint adott esetben elegendő lehet aszerződéskészítéshez a meghatározott feltétel. Ez ugyanis azt jelenti, hogy azajánlatkérőnek mindösszesen az az elvárása a konzorciumi szerződésselkapcsolatosan, hogy abban a konzorciumi tag ajánlattevők határozzák meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Korábbi véleményünket fenntartva, megítélésünk szerint averseny tisztasága akkor nem sérül, ha az ajánlatkérő azonos elveket követ azajánlatok értékelése során. Ez azt is jelenti, hogy az ajánlati árakösszehasonlítása során érvényesülnie kell a valódiság elvének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
9
10
11
12