128 talált cikk a szerződés tartalma kifejezésre

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy közös ajánlattétel esetén a konzorciumi megállapodásban a felek határozzák meg a közös ajánlattevők feladatait és a díjból való részesedés mértékét?

Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem kér a kiíráshoz kapcsolódóan többletvállalásokat – például magasabb kötbér, hosszabb fizetési határidő vállalása az ajánlattevő által –, és az ajánlattevő ilyen megajánlásokat tesz, az ajánlatkérő elfogadhatja azokat?

Kérdés: Van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés rendkívüli felmondására?

Kérdés: Mi a teendő, ha a dokumentációban szereplő szerződés tartalma eltér az abban foglaltaktól a műszaki tartalom vonatkozásában?

Kérdés: Az ajánlattevő lehetővé tette a közös ajánlattételt. Kötelezte a közös ajánlattevőket a közöttük megkötött szerződés becsatolására. A szerződés tartalmáról a dokumentáció, kiírás nem rendelkezett. Milyen tartalommal kössék meg a közös ajánlattevők ebben az esetben a megállapodást?

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést kötbérrel kívánja biztosítani. A hirdetményben meg kell jelölni a késedelmi kötbér mértékét, illetve ki határozza azt meg?

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő a konzorciumi szerződés tartalmának meghatározásakor azt írja, hogy abban szabályozni kell az ajánlattevők egymás közti, továbbá az ajánlatkérővel való kapcsolatát? Megítélésünk szerint ez alapján nem lehet szerződést készíteni. Mit tehetünk a pontosítás érdekében?

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?

Kérdés: A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?