123 cikk rendezése:
1. cikk / 123 Nem szerződésszerű teljesítés
Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
2. cikk / 123 Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során
Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
3. cikk / 123 Tárgyalás tartalmának meghatározása
Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben a tárgyalásos eljárás szabályai szerint jár el, de nem korlátozza, hogy milyen tárgyban lehet tárgyalni. Ennek ellenére a tárgyalás során elutasítja a szerződés tartalmának módosítására vonatkozó javaslatokat. Jogszerűen teszi ezt?
4. cikk / 123 Akarategyezőség szerződésmódosításkor
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
5. cikk / 123 Beszerzési tárgy meghatározása
Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
6. cikk / 123 Szakember közreműködési kötelezettsége
Kérdés: Bontási és építési munkák elvégzésére kötött vállalkozási szerződésben két nevesített szakember szerepel, akiket a nyertes vállalkozó alvállalkozója biztosít. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy az ún. kooperációs értekezleteken mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy kiemelt szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdéseket meg tudják válaszolni. A munkák elkezdődtek, és ennek során merült fel, a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy mindkét szakembernek a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója, akinek a projektvezetője jelen van minden értekezleten? Ebből következően, ha a szakembereket érintő szakkérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket.
7. cikk / 123 Támogatás és közbeszerzés
Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
8. cikk / 123 Előszerződés tartalma
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.
9. cikk / 123 Vis maior és referencia
Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
10. cikk / 123 Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
