Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevők között milyen viszonyok minősülhetnek jogszerűtlennek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók vonatkozásában is nyilatkozatokat kell tenni, azonban a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók saját jogi fogalommal és funkcióval bírnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
Kapcsolódó címkék:      

Aránytalanul alacsony ár vélelmezése

Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben uniós rezsimben került az eljárás kiírásra, úgy az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell az aránytalanul alacsony árat, azaz követnie kell az erre vonatkozó 72. § szerinti szabályokat. A bírálat során nincs lehetőség iratbetekintésre, míg az előzetes vitarendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Magyar nyelvtudás követelménye

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződést kötni, ahol a személyes kommunikáció nagyon fontos. Előírhatjuk a magyar nyelvismeretet alkalmassági követelményként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja, illetve a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági követelményeket határozzon meg a szerződés teljesítésében részt vevő szakemberek vonatkozásában. Ez irányulhat végzettségre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Információ bejelentett alvállalkozókról

Kérdés: Elérhető-e olyan közhiteles adatbázis-nyilvántartás, ahol látszik, hogy egy lezárt közbeszerzési projektnél kik voltak a bejelentett alvállalkozók, illetve mekkora volt a teljesítésük tényleges aránya? Ha nincs ilyen adatbázis, igényelhető-e valahonnan ilyen adat?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 43. § (2) bekezdés e) pontja kötelező közzétételt ír elő az EKR-ben, az EKR-t lehet tekinteni „hiteles” adatbázisnak, feltéve, ha az ajánlatkérők rögzítik az adatot.A Kbt. 43. § (2) bekezdés e) pontja alapján 2022. 11. 30. után kötelező közzétenni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő jogosult gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó alkalmassági követelményt meghatározni. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi alkalmassági követelményt lehet igazolni pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?
Részlet a válaszából: […] A tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet lehetőségként rögzíti a tartalékkeretre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesítési biztosíték igazolása

Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték és a teljesítési biztosíték célja, nevük azonossága és rendelkezésre bocsátásra vonatkozó igazolási módjuk hasonlósága ellenére, különböző. Az ajánlati biztosíték a közbeszerzési eljárásban az ajánlati kötöttség megtartását szolgálja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződés-ellenőrzési jogkör

Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 152. § (1) bekezdése teszi lehetővé a Közbeszerzési Hatóság elnöke számára, hogy kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását, ha a feladatköre ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    

Mellőzés esetén bírság

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 165. § és 137. §-ainak a rendelkezéseit kell figyelembe venni.A Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottságnak – abban az esetben, ha a közbeszerzési jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
6
7
8
…
122