Költségvetés feltöltésének kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatban nem elérhető a költségvetés, pontosabban a szerződés részeként nem találom, így nem tudom megállapítani, mit ajánlott az ajánlattevő. Megteheti az ajánlatkérő, hogy a költségvetést nem tölti fel a szerződés részeként?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő kötelezettsége a nyertes ajánlat azon elemeinek szerződés részévé tétele, melyek értékelésre kerültek a Kbt. alábbi, 131. § szerint:–Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Nyertes ajánlat költségvetésének megtekinthetősége

Kérdés: Van-e lehetőség megtekinteni egy nyertes közbeszerzési eljárás költségvetését, és ha igen, hol? (Alvállalkozóként lettünk megnevezve egy nyertes eljárásban, és szeretnénk tudni, hogy az ajánlatkérő egyáltalán megnevezett-e bennünket, ahogyan ígérte.)
Részlet a válaszából: […] ...betekintésre csak az ajánlattevőknek van jogosultsága. Az alvállalkozónak annyi lehetősége van, hogy a CORE-ban megkeresi az érintett szerződést, és – amennyiben rendben feltöltésre került – áttekinti. Amennyiben hivatkozás történik a megnevezett alvállalkozókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Jogosultság tervek felhasználására

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogokat kell megszereznem a tervek felhasználásához? Milyen korlátai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...aki/amely nem a tervek eredeti alkotója.A kormányrendelet 7. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a tervezővel kötött szerződésben az elkészített tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos, harmadik személynek átengedhető felhasználási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása mellett bírságot szab ki, ha–a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;–a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést;–a szerződést hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Közszolgáltatói kivételi kör kiterjesztésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 10. § (1) bekezdése értelmében a Kbt.-t a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott körben. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők is alkalmazhatják a Kbt. 9. § (1) bek. j) pontja szerinti mentesülési okot?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. §-a egyértelműen rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;–az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...és kötelezettségvállalás mértékének arányaira.A hivatkozott rendelkezés szerint együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
1
44
45
46
305