Találati lista:
1611. cikk / 1862 Közbeszerzési eljárás lefolytatása vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó árubeszerzés, szolgáltatás igénybevétele esetén
Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének I) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
1612. cikk / 1862 Eljárás kiválasztása tervezés megrendelése esetén
Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk, hogy tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
1613. cikk / 1862 Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
1614. cikk / 1862 Kiírás időpontja a költségkeret meglétének függvényében
Kérdés: Kiírható-e a közbeszerzési pályázat akkor, ha még nincs jóváhagyott költségkeret?
1615. cikk / 1862 Étkezési utalványok beszerzési értéke
Kérdés: Az étkezési utalványok esetében mi számít az árubeszerzés értékének: az utalványokra nyomtatott névérték összegével növelt előállítási díj, vagy csupán az utalványok előállítási díja? Az ajánlatkérőnél kiadásként ugyanis csupán az előállítási díj (ún. "százalék") jelenik meg, és ez az összeg szerepel a szerződésben is. A Közbeszerzési Levelek 2005. január 24-ei számában a 462. pontban feltett kérdésre adott válasz szerint az étkezési utalványokat mindenképpen közbeszerzési eljárással kell beszerezni.
1616. cikk / 1862 Kizárás hamis adatszolgáltatás miatt
Kérdés: Egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett és ez alapján teljesített ajánlattevővel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert kiderült, hogy nyilatkozatainak egy része hamis volt (nem rendelkezett egyes alkalmassági feltétellel). Ez a szerződésszegés miatti szerződésbontás – véleményünk szerint – nem minősül a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárásnak, hiszen itt már az eljárás lezárult, és a teljesítés során derült fény a hamis adatszolgáltatásra. Váratlan fordulat volt, hogy az új eljárásban ezen vállalkozó ismét tett ajánlatot. Kizárható-e ez az ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, vagy csak akkor, ha a hamis adatszolgáltatást bíróság jogerősen megállapította?
1617. cikk / 1862 Egybeszámítás szakaszos teljesítés esetén
Kérdés: Gázszállító vezeték szakaszainak kiváltása a gázszolgáltatás leállásával jár. Lehet-e az építési beruházást úgy tervezni, hogy adott évben csak a tervezés és a rákötés nélküli kivitelezés készüljön el? A következő költségvetési évben a csőszakaszok rákötése történne. Ennek az értéke nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben is érvényes az egybeszámítás?
1618. cikk / 1862 Eljárás szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén
Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?
1619. cikk / 1862 Nyomdai szolgáltatás megrendelése központi költségvetési szerv által
Kérdés: Nyomdai szolgáltatás megrendelése esetén kötelező-e a KSZF-en keresztül bonyolítani a beszerzést, vagy saját hatáskörben is lehet? Kiemelt termék-e a nyomdai szolgáltatás központi költségvetési szerv esetén – megrendelőként?
1620. cikk / 1862 Eljárás 10-15 év alatt megvalósuló építési beruházás esetén
Kérdés: Építési beruházásnál a becsült érték a beruházás teljes bekerülési költsége. Ez meghaladja a közösségi értékhatárt. A beruházás 10-15 év alatt valósul meg. Évenként az erre fordítható összeg a támogatások nagyságától függően változó, maximum azonban 15-50 millió forint. Esetenként az egyéb egybeszámítandó beszerzésekkel együtt sem haladja meg a nemzeti értékhatárt, vagy ha meg is haladja, jogszerű-e az eljárás akkor, ha az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza, és egy éven belül például három alkalommal 17, 36, 15 millió forint értékű beruházásokat ír ki?
