Lízing minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: A lízing árunak vagy szolgáltatásnak minősül a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési megítélés független attól, hogy a számlán milyen szolgáltatásra való hivatkozás szerepel.A Ptk. 6:409. §-a értelmében a pénzügyi lízing definíciója az alábbi:Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Indexálás és szerződésmódosítás kapcsolata

Kérdés: "Belefér-e" a szerződésmódosítási szabályokba, ha úgy építek be indexálást, hogy azt minden esetben közzé is teszem? Lehet-e indexálni de minimis szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] Az indexálás és a de minimis szerződésmódosítás két különböző szerződésmódosítási jogalap.A de minimis módosítás korlátozza a módosítás mértékét, de esetileg, a felek egyetértésével történő aktív szerződésmódosítással jár.A Kbt. 141. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben kétféle szerződésmódosítási jogalap merül fel. A korábbiakban, melyre a kérdező is utal, az ajánlatkérő vélhetően módosítást nem tervezett, árkövetést nem tett lehetővé, miközben az építőanyagárak nagymértékben megváltoztak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] A 115. § szerinti eljárás esetében a Kbt. meghatároz egy értékhatárt (háromszázmillió forint), amelyet el nem érő becsült értékű beszerzés vonatkozásában eltérő eljárási szabályokat határoz meg. Ezek az eljárási szabályok lazábbak, egyszerűbbek, a nyilvánosságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kbt. alkalmazása vegyes beszerzési igény esetén

Kérdés: A Kbt. 22. §-ának (5) bekezdését csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vegyes beszerzési igény többségében a közszolgálati eljárásrend szabályai alá eső beszerzési tárgyakat tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy eldönthető legyen, milyen feltételekkel alkalmazható inkább a közszolgáltatók eljárásrendje olyan ajánlatkérő esetében, amely klasszikus és közszolgáltató is egyben. Ehhez a Kbt. 22. §-ának (5) és (6) bekezdését kell vizsgálnunk, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén

Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét a Kbt. 145. §-a szabályozza. A (2) bekezdés a közbeszerzési eljárásra vonatkozik, míg a (3) bekezdés kifejezetten a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre, melybe nem értendő bele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Finanszírozási összeg figyelembevétele a becsült érték meghatározásakor

Kérdés: Ajánlatkérő közbeszerzési eljárást kíván indítani központi háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatok ellátására. A szolgáltatás finanszírozása oly módon történne, hogy a finanszírozást részben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő végezné az általa biztosított normatív támogatási finanszírozási rend szerint, illetve az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő részére ezenkívül fix mértékű kiegészítő finanszírozást biztosítana a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő összegben. A szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérő köteles-e figyelembe venni a jogszabályi rendelkezése alapján járó NEAK-finanszírozás szerinti összeget is, melyet értelemszerűen nem ő teljesít, vagy elegendő az ajánlatkérő által fizetett rész figyelembevétele?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem érinti, hogy esetleg szolgáltatási koncesszió keretében történik-e a beszerzés lefolytatása, vagy sem. A becsült érték számításának módja nem sokat segít a kérdés megítélésében, ezért elsősorban a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontjában olyan esetet sorol a szerződésmódosítás keretébe, mely praktikusan nem igényli a szerződés aktív módosítását. Ezt erősíti a 141. § (7) bekezdése is, amikor az a) pont szerinti módosításról nem írja elő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a beszerzés tárgya eléri a 15 millió forint nettó értéket, így a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a törvény hatálya alá az ajánlatkérő.A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
1
2
3
…
8